Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)
(124. kép). A helyisegek itt is szimmetrikusan kapcsolódnak a középtengelyhez. A központi két nagy frigidarium és az attól keletre és nyugatra épült apodyteriumok északi oldalához tapad az ugyancsak hosszan elnyúló belső támpillérekkel épült palaestra. A déli caldarium a szokásos apsis formában zárja az épülettömböt. A lennek elrendezése és főként a palaestra formája sok egyezést mutat az aquincumi Thermae maioressel. Konstrukciójában az ugyancsak Hadrianuskori Leptis Magna thermája 79 több vonatkozásban közös az aquincumival (125. kép). A fürdő északi lezárásához épült, két végén apsissal záródó, belső oszlopcsarnokkal körülvett tornacsarnok, bár az észak-déli tengelytől keletre, az épület síkjából erőteljesen kiugratva épült, emlékeztet az aquincumira. Leptis Magnában is a palaeslrához közvetlenül kapcsolódik a frigidarium piscinája és a szimmetria tengelyre fűződnek az épület helyiségei. A déli traktust záró caldariumával és a benne lévő két alveussal ugyancsak egyezést mutat fürdőnk. A palaestrának és a fürdő termeinek a megközelítésére számos bejárat állt rendelkezésre. Ezek a bejáratok a termeket egymással és két traktusra válva is összekötötték. Keletről és nyugatról egyaránt beléphetett az érkező. Éppen úgy, mint az aquincumi Thermae maiores palaest raján ál a látogató cltölthette idejét a palaestrába nyíló bejáratokon keresztül érkezve a csarnokban és onnan távozhatott is anélkül, hogy a fürdő szolgáltatásait igénybe vette volna. A harmadik monumentális therma, mellyel több egyezést mutat fürdőnk, a Trier-i Barbara therma* 0 . Az észak-déli tengely két oldalán feltűnő nagy méretű termek sorát, a frigidarium és a natatio északon összekapcsolt kompozícióját oszlopcsarnokkal körülvett palaestra zárja le (126. kép). A fürdő a Hadrianus-kori fürdőépítészetnek azokat a jellegzetességeit mutatja, melyek Aquincumban is megtalálhatóak. Külön figyelemre méltónak tartjuk az épület középső traktusában lévő tepidariumokat; a három nagy méretű helyiség, mely az épületnek ebben a blokkjában annak mintegy kéthannadál foglalja el. Ugyanezt mondhatjuk el az aquincumi Thermae maioresnél is. A fürdő helyiségei között a három tepidarium (33. számú, 34. számú, és a 40. számú, 41. számú; az utóbbi kettő eredetileg egy nagy helyiség volt) egészen sajátságos kompozíció. Talán az éghajlati tényezővé magyarázható a melcgtraktus helyiségeinek magas száma, hasonlóan a Trier-i Barbara thermához. A THERMAE MAIORES ÉPÍTÉSÉNEK, ÁTÉPÍTÉSÉNEK PERIÓDUSAI Ásatásaink során a fürdő területén az építés utáni több átépítés nyomát találtuk. Mielőtt az egyes periódusok szétválasztására térnénk, tekintsük át a fürdő topográfiai helyét a legio II adiutrix táborán belül. Óbuda beépítettsége miatt az aquincumi táborkutatás 1972-ig csak szerény területi lehetőségek között folyhatott. 1972-1984-ig nyílt lehetősége a Budapesti Történeti Múzeumnak arra, hogy a szanálásokat követő lakótelep építkezésekhez, az M 11-es út építéséhez és az Árpád-hídi csomópont, alul- és felüljárók kialakításához kapcsolódva régészeti feltárásokat végezzen (127-128. kép). Az ásatások során jelentős objektumok kerültek felszínre és szá-mos új adattal bővült a táborról eddig regisztrált ismeretanyag. A következőkben felvázoljuk az aquincumi táborok feltárásainak eredményeit. 81 1 124. kép. Odessos (hennája (Bouger IM77. 30)
