Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)
119. kép. A 31. számú helyiség nyugati falán tubulaeió radt terrazzófolt kivételével szinte teljesen elpusztult. A fűtőtér padozata hasított nagy méretű kőlapokból készült, sérülésük után több helyen terrazzóval egészítetlek ki. A padozaton téglapillérek és erősen átégett tufa hypocaustum oszlopok álltak. Az északi falon Af 103,28 méteres szinten 1,70 x 0,60 méteres küszöb nyoma maradi meg. A keleti fal északkeleti végében ugyancsak felszínre került az egykori küszöb helye, melyre beszakadt a bejárali léglaboltív egy sora. Ezt a keleti falat középkori beásással megbolygatták. Több középkori kerámia töredéke került innen felszínre, de az újkori építkezéskor is alapnak használták, pontosan követve a római kori fal irányát és méreteit. A nyugati falat, nyugati oldalán 1 méter x 1 méteres, egymástól 2,5 méterre épült tám120. kép. A 33. számú lepidariumban lévő hypocaustum oszlopok lába zalai pillérekkel erősítették. A fal legmagasabb pontja északnyugaton Af 104,16 méteres szinten maradi meg, míg az alapozás Af 101,62 méteren készült. A terem északkeleti sarkában, a fűtőtér szintjén előtűnt a 30. számú sudatio íves falának kis részlete, amelyet meghagytak, amikor a fürdő átalakításakor ráépítenék, illetve hozzákapcsolták ezt a részletet. A nyugati fal belső oldalán több sorban még láthatók a hypocaustumiérhez kapcsolt fali tubuláciő félbetört téglái. (119. kép) A 31. számú terem északnyugati fala alatt, a 29. számú helyiség délnyugatra kiugró falának szögletében kis foltban megmaradt az opus spicatum formában lerakott téglapadozat részlete. 32. számot kapta az a helyiség, amely tulajdonképpen egy 24,5 méter hosszú folyosó utólag kisebb méretűre leválasztod része. Ez a folyosó a tőle keletre levő tepidariumok praefúrniumait foglalta magába. A 30. számú sudatiótól délre 4 méterre két egymással párhuzamos kelet-nyugat irányú 1 méter és 80 cm széles falat épíleltck egyenetlenül rakott kis és nagy méretű kövekből, laza habarcsba ágyazva. A falak alatt 10 cm vastag faszenes hamus réteg, alatta 40 cm homokos földdel kevert szürke réteg húzódott. A szelvény alján 40 cm átmérőjű kerek hamugödröt mélyítettek, melyet téglával béleltek ki. 33. számú tepidarium A terem járószintje nem maradt meg. Az ásatás során két építési periódus vált el egymástól. Mindkét időpontban hypocaustum térrel funkcionált a helyiség. A kettő között 0,95 méteres szintemelést észleltünk. A terem északi falán - az északnyugati falsaroktői keletre 3,50 méterre - 1,60 x 2,20 méter méretű küszöbkő maradt meg töredékes állapotban. Itt leástunk a fal aljáig. A fal alapozását szabályosan faragott kváderkövekből rakták. A kövek között plasztikusan megmaradt habarcs 2-3 cm-es csíkját lesimították és a kő formáját követő, azt mintegy kerelelő vonalat karcoltak bele. A keleti falba kél melegáteresztő nyílást építettek, amelyek a meleg levegőt vezették ál a 34. számú lepidariumba. Ezeket a nyílásokat nagy méretű faragolt kőlapokból bélelték, egyenes kőlap lefedéssel. A nyílások mérete 1 x 1 mélcr. A kőlapok vastagsága 20 cm, egymástól mért távolságuk 1,70 méter. A ké-