Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)

sőbbi átalakításkor ezt a nyílást 35 x 35 cmes téglákkal befalazták (121. kép). A két nyílást magábafoglaló falrész öl sor nagy méretű, erős kötésű habarcsba ágyazott kváderkövekből készült. A két nyílást lefedő kőlappal egy szinten, azonos méretű kőlapokat építettek a falba, kapcsolódva a nyílások fedlapjaihoz. Az első nyílás az északkeleti saroktól délre 2,80 méterre, míg a második 5,50 méterre készült. Amint már említettük a hypocaustum padozatát az átépítés során megemelték, a helyiséget átalakították. A felső járószint Af 102,99 méter míg az alsó Af 102,04 méter volt. Amikor a feltárással a felső padozat szintjéhez értünk, nagy felületen teljesen ép terrazzópadozatot és rajta in situ állapotban 95 darab hypocaustum oszlop lábazatát találtuk. (120. kép) Ezeket számozás és fotózás, valamint rajzi dokumentálás után felszedtük és az aquincumi raktárakba helyeztük, míg az építkezések befejezése után ismét a területre szállítottuk vissza. Ezeket a lábazatokat - kivételesen és eltérően a többi esettől - nem az eredeti helyükre raktuk vissza, ugyanis erre akkor már nem volt mód. Itt is olyan koncepciót kellett kialakítani, mely rekonstruálja a hypocaustumos szoba padozatát. Erre részben a közönség közlekedésének biztosítása érdekében volt szükség, részben azért, mert egy ideépült vasbeton felüljáró pillér alapozása következtébe teljesen megsemmisült a helyiség jelentős része. Előbbiek miatt tehát az eredetileg 33. számú tepidariumhoz tartozó oszloplábazatokat a 34., 40. és 41. számú, ugyancsak tepidariumokba helyeztük. A hypocaustum padozatát áttörtük és alatta találtuk - a már említett - korábbi fűtőtér téglával burkolt padozatát. A kél szint közötti feltöltött rétegben omladékos, laza földben oldalra dőlt hypocaustum oszlop töredékeket, terrazzőpadozat töredéket, tégla, kő és vakolat darabokat találtunk, a léglapadozatot íaszenes, hamus réteg borította. A terem déli falába két boltíves melegáleresztő nyílást építettek, melyek a 40. számú tepidariumba vezetlek a meleget. A nyílások magassága 1,50 méter, mélysége 1,80 méter, szélessége 60 cm. A falsíkján - a boltívelés vállmagasságánál - 8-10 cm-cs párkányszerű beugrás. Erre helyezhették a falat belülről körülvevő tubusok sorát. A terem keleti sarkához közel - előző kettővel arányos távolságban - épült nyílásnak csak a két oldalfala marad meg. Utóbbiakat nagy méretű monolitokból készítették, melyek átégett, kormos állapotban maradtak meg. 34. számú tepidarium A 33. számú tepidariummal közös nyugati falánál is előtűnt az átalakításkor feltöltött - két padozat közötti - réteg. A megszüntetett korábbi hypocauslum ép oszlopaiból néhányat négy sorba máglyaszerűen lehelyeztek a melegáteresztőnyílások elé. A terem déli irányban ugyancsak három melegáteresztő nyílással rendelkezett, mint a szimmetrikus nyugati megfelelője. Keleten két fűtőnyílást tárhaltunk fel, a helyiség délkeleti negyedében levő és a 35. számú sudatio alá vezető nyílásokat. A felüljáró tartószerkezetei, valamim az új Szentendrei út támfalának építése miatt ez és a mögötte levő 41. számú tepidarium szenvedett legtöbbet a kivitelezéskor. A 34. számú helyiségben még padozat kialakítási probléma is voll. A rézsűnél épült szerkezet vasbeton alapozása magasabb szintre került, mint a római kori eredeti járószinl volt. Emiatt ebben a két helyiségben kellett a legtöbb rekonstrukciói végezni. A már említett hypocaustrum kettős padozatának alsóbb szintjét is áttörtük és itt egy korábbi periódus padozatának részletét találtuk, nagy méretű faragott kőlapokkal burkolva Af 101,65 méteres szinten. 121. kéj>. Meleg levegői áteresztő nyílás a 33. számú lepidariumban