Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)
Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén
66. kép. Középkori sokszögzárodásu templomok az ország középső'- és nyugati részén postsági templomok közül ismerünk ma legtöbbet. Ezt és a Zagyva-völgyében a XII. század második felében megismert premontrei építkezéseket figyelembe véve (Garáb, Hatvan, Jánoshida, Nagykökényes, Győr-Sopron megyében Csorna), a sokszögzárodásu templomok típusának hazánkban való megjelenését elsősorban az ő nevükhöz, tevékenységükhöz véljük kapcsolhatónak. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a keresztesek esztergomi ispotályának, konventjének alapítása és feltehetően templomuk építése megelőzte (1147—1151) az említett zagyvavölgyi premontrei építkezések feltételezhető legkorábbi időpontját (1171). Ez utóbbi adatokat azonban elméletileg módosítja az, hogy a premontreiek már 1121-ben hazánkba telepedtek, s keresztesek megjelenéséig két kolostoruk már állt (Jászó, Váradhegy fok) és a rend első prépostságának (Premontré) segítségével eredményesen tevékenykedett, amit a zagyvavölgyi építkezés is bizonyít. 76 A sokszögzárodásu templomtípusnak a premontreiek által Franciaországból hazánkba történt közvetítése mellett szól a Premontréval fenntartott folyamatos kapcsolat. E szoros kapcsolat eredményének tekinthető a vizsgálat során kibontakozó rendi építőműhely, amelynek továbbfejlődése is nagy valószínűséggel feltételezhető az alaprajzi formák, építészeti szerkezetek, műrészletek gazdagodása nyomán (Jánoshida, Kisbény, Ócsa). E feltételezett rendi építőműhelynek tevékenységébe, fejlődési vonalába még részben beilleszthető a zsámbéki templom építése, amelynél azonban más, erőteljes építészeti hatások jelentkeznek (Esztergom, Kerc stb.). A vizsgálat során a premontrei építő tevékenységével kapcsolatban határozottan kirajzolódott a garábi premontrei prépostságot alapító Kökényes, Radnót nemzetséghez tartozó Mikud, fehérvári prépost, később győri püspök és Jób, váci püspök, később esztergomi érsek alakja. Jób érsekben
