Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

az esztergomi székesegyház építtetőjében véljük megtalálni azt a személyt, akin keresztül létrejöttek a kapcsolatok az ott folyó — és azzal egy időben végzett — premontrei építkezések között.

77 Az első magyarországi sokszögzárodásu templomok (Esztergom-Szentkirály, Jánoshida, Kisbény) két szimmetrikus elrendezésű kápolnájukkal az Európában már korábban ismert, félköríves szentélyzáródású formák fejlettebb változatát képviselik. Ez az egyhajós típus is a kereszt építészeti szimbólumát rejti magában. A nyolcszög öt oldalával záródó szentélyfej (EsztergomSzentkirály, Jánoshida) jellemzői — az alapforma mellett — a sarkait, szögleteit erősítő és szép fejezetekkel díszített, boltozatot tartó faloszlopok, s esetenként az azok által határolt, mélyített falmezőket felülről lezáró ívsoros párkányok. E típus fejlettebb formája a kisbényi, ahol az alaprajz tagoltabb, gazdagabb. A főszentély a tizennégy szög feléyel, a mellékszentélyek a tízszög felével záródnak. A Ny-i toronypár és az előtte álló előcsarnok is a premontreiek közvetítésének tekinthető, amely talán Kisbényben jelentkezett először hazánkban. (Ennek hatására bővíthették a keresztesek templomát toronypárral és előcsarnokkal Esztergom-Szentkirályon és a premontreiek templomát előcsarnokkal Jánoshidán). E típus még fejlettebb emléke a Ny-i toronypáros, háromhajós, kereszthajós, az előzőekhez hasonló szentélyfejjel záródó ócsai templom. Részletformái alapján (szentély) e típus hatását látjuk a dozmati templomon.

78 Az esztergomi keresztesek szentkirályi templomának megfelelőjét a hazai ispotályosok, lovagrendek építészeti emlékei között nem találtuk. Esztergomban és környékén azonban megtalálható az egyszerű, faloszlop és támpillér nélküli, a nyolcszög három és öt oldalával záródó szentélyfej néhány átépített vagy elpusztult templomnál (Bajót, Budajenő, Esztergom-Szentgyörgymező, Neszmély), amelyek közelében a tárgyalt korban keresztes birtokok voltak.

79 - Korai sokszögzárodásu templomaink építése szempontjából feltétlenül megemlítendő az esztergomi székesegyház 1188-ban megkezdett építkezésének néhány olyan részlete, amely az eddig össze foglaltakhoz kapcsolódik. A nyolcszög két oldalával záródó mellékszentélyek kialakítása a csigalépcsőkkel a keresztesek és a premontreiek által már korábban alkalmazott (EsztergomSzentkirály, Jánoshida) megoldások közé sorolható. A Ny-i toronypár építésével kapcsolatban felvethető a kisbényi templommal szemben az elsőbbség kérdése. A kérdés azonban Jób érsek személyén keresztül feloldható. A Ny-i előcsarnok és a főszentély kérdésében az eddigi kutatás még nem adott egyértelmű választ a XII. századi építkezés tekintetében.

80 A hazai sokszögzárodásu ispotályos, lovagrendi és premontrei templomokkal alaprajzilag (szentély) és egyes építészeti szerkezetekben, részletekben hasonlóságot mutat néhány centrális elrendezésű kápolnánk (Kaposszentjakab, Neszmély, Nyírbátor és Sopron: Szent Jakab-kápolna). A nyolcszög három oldalával záródó, támpillér nélküli szentélyek sarkait és szögleteit falpillérek erősítik. A hajóban körben ülőfülkék vagy ülőpadka található (Kaposszentjakab, Sopron), amely megoldás (padka) rokon a sopronhorpácsi r.k. remplom hajójában levővel. E megoldás alkalmazása az említett sopronhorpácsi példán túl a premontreieknek a megyében 1180 körüli megjelenésével állhatott kapcsolatban. Neszmélyben a korábbi körtemplomnak támpillér nélküli, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel való „bővítése" átalakítása feltehetően ugyancsak az aránylag közeli johannita, keresztes birtokokon való építkezésekkel függhetett össze. E kápolnák építésével kapcsolatban már korábban jeleztük, hogy mai ismereteink alapján már elfogadhatatlan a plébániai feladatok végzését támogató korábbi felfogás (Ják, Szent-Jakab-kápolna). Ezek a szerzetestemplomok mellett álló kis építmények keresztes háborúban vagy zarándoklatban résztvevők emlék vagy temetkező kápolnájaként épülhettek.

81 A johanniták csurgói, támpillér nélküli sokszögzárodásu temploma a XIII. század első felében épült, ahol korábban a templomos lovagoknak is volt birtoka. Ezzel kapcsolatban emlékezünk meg a bácsi sokszögzárodásu templomról, amelyet a templomos lovagok építettek (?). Az egyhajós, téglából épült templom a nyolcszög három oldalával záródik. A szentély mélyített ívsoros párkánnyal lezárt falmezőiben félköríves záródású román-kori ablakok vannak. E részletmegoldás a premontrei templomokra (Jánoshida, Kisbény, Ócsa, Zsámbék) emlékeztet bennünket, s ennek és a történeti adatoknak alapján a templom építésének idejét a XIII. század első negyedére jelöli ki. A templom 1301-ben már a minoritáké.

82 A legkorábbi falusi sokszögzárodásu templomok építési idejének kezdete a fentiek alapján a XIII. század második fele. Ezt a korhatározást megerősítik a vizsgálatnak más területekre vonatkozó történeti és építészeti adatai is. A század