Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)
Jelentések - Barcza Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékfelügyeleti tevékenysége 1973-1974-ben
ben. A helyreállítást a Bábolnai Állami Gazdaság vállalta magára. Koordináló tevékenységünkre az említetteken kívül sor került még a kecskeméti volt ferences kolostornál, melyet Kodály Intézetként állítottak helyre, a budapesti Hilton Szállodánál, a paksi Béke Szállodánál, a pannonhalmi főapátság közműrekonstrukciójánál, a zsámbéki rom és környezete helyreállításánál, valamint a már évek óta folytatott nagycenki Széchenyi-kastély további épületeinek helyreállításánál. A műemlékek fenntartását — műemlékpolitikai elveinknek megfelelően — tudatosan anyagi támogatás folyósításával is segítettük. 1973-ban erre a célra 8950 eFt állt rendelkezésünkre, 1974-ben 8996 eFt-tal gazdálkodtunk. Az 1973. évi anyagi támogatásunk az alábbiak szerint alakult. Személyi tulajdonban levő népi épületekre 530 eFt, három kastélyra 1393 eFt, hét egyéb középületre 1090 eFt, hat állami tulajdonban levő népi épületre 1050 eFt, két skanzen létesítésére 400 eFt, két rom állagvédelméhez 31 eFt és 71 egyházi épület helyreállítására 4455 eFt anyagi támogatást nyújtottunk. 1974-ben a személyi tulajdonban levő népi épületek helyreállítását 763 eFt-tal, hat kastély helyreállítását 800 eFt-tal, öt egyéb középület helyreállítását 1106 eFt-tal, hat állami tulajdonban levő népi műemlék helyreállítását 300 eFt-tal, két skanzen helyreállítását 300 eFt-tal, egy rom állagvédelmét 100 eFt-tal és 82 egyházi épület helyreállítását 5626 eFt-tal támogattuk. Ezen kívül 1973-ban 8000 eFt, 1974-ben 5000 eFt külön kerettel rendelkeztünk az esztergomi Bazilika helyreállításához, továbbá 1974-ben 500 eFt-tal a népi épületek közcélú hasznosításának elősegítésére volt lehetőségünk. Munkánk értékelése során megállapítottuk, hogy a rendelkezésünkre bocsátott anyagi keretekkel és az eddig alkalmazott módszerekkel a műemlékvédelem továbbfejlesztésének lehetőségei erősen behatároltak. Ezért az OMF hivatalvezetősége a műemlékvédelem távlati gazdasági fejlesztési tervének elkészítését határozta el. Ennek kapcsán országos adatszolgáltatást rendeltünk el az állami és szövetkezeti tulajdonban levő hasznosított műemléki épületekre, s a beérkezett adatlapokat értékelve — a feldolgozást az ÉGSZI végezte előterjesztést készítettünk a miniszteri értekezlet részére. Az értékelő anyagban megállapítottuk, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdonban levő műemlékileg védett épületek nyilvántartott értékadatai alábecsültek, gyakran találhatunk érték nélkül vagy irreálisan alacsony értékkel nyilvántartott műemléki épületeket, melyeknél a felújításhoz szükséges összegek még a normál lakóépületek szintjéhez viszonyítva sem képződnek elegendő összegben, nemhogy a műemléki értékből adódó öbbletköltségek fedezésére elégségesek lennének. A védett lakóépületek közül állami és szövetkezeti tulajdonban áll 1541, míg személyi tulajdonú 795 épület. Az állami és szövetkezeti tulajdonban levő védett lakóépületekben 15 469 bérlemény található, átlag bruttó 127 m- lakás-alapterülettel, az épület bruttó beépített területe 1 963 000 m 2 , beépített térfogata 8 228 000 légm 3 , az 1972-es szinten kimutatott ingatlanértékük 9,5 milliárd Ft. Az állami és szövetkezeti tulajdonban levő védett középületek száma 1136, bruttó beépített alapterületük 2 678 200 m 2 , beépített térfogatuk 12 378 100 légm 3 , az 1972-es árszinten kimutatott ingatlanértékük 15 milliárd Ft. Az állami és szövetkezeti tulajdonban levő védett műemléki épületek fenntartásának támogatására központi alap létrehozását javasoltuk, illetőleg az ilyen céllal kezelt alapból a műemléki többletköltségek fedezésére diszponálási jog biztosítását kértük. Előterjesztésünkben megállapítottuk, hogy a műemléki épületek között több olyan épület — főként kastély — található, amelynek hasznosítása nem megfelelő, illetőleg üresen állnak, és állaguk rohamosan romlik. A szükséges hasznosítás elősegítése és a helyreállítás elkezdése érdekében külön keretek biztosítására tettünk javaslatot. A megnövekedett feladatok ellátása céljából javasoltuk az OMF éves hitelkeretének megemelését, mely lehetővé teszi az OMF tervezési kapacitásának évi 40 — 45 millió Ft-ra történő felfejlesztését, s az OMF kivitelezési kapacitásának évi 130 — 140 millió Ft-ra való emelését. A miniszteri értekezlet megértéssel fogadta előterjesztésünket, és kötelezte az EVM illetékes főosztályait, hogy a műemlékvédelem távlati fejlesztési tervének célkitűzéseit illesszék bele a minisztérium V. ötéves terv-koncepciójába, ós felhatalmazást adott arra, hogy a minisztériumi hatáskörben nem rendezhető kérdéseket a Minisztertanács elé vigyük. Utasítást adott arra is, hogy az érdekeltek készítsék el a műemlékvédelem szakmai bázisa fejlesztésének részletes tervét, és az ehhez szükséges beruházási és műszaki fejlesztési összegeket biztosítsák. A miniszteri értekezlet egyetértett azzal az elképzeléssel is, hogy a rosszul hasznosított, leromlott állagú műemlékek helyreállítása és közcélú hasznosítása érdekében, ha az adott területen a beruházási célra alkalmas műemléki épület van, a beruházást csak a meglevő műemlék felhasználásával és helyreállításával lehessen megvalósítani. Utasította az érdekelteket, hogy a műemléki épületek reális értékének megállapítására, továbbá a műemléki lakóházak és középületek helyreállításánál a többletköltségek biztosítására és módozataik kidolgozására tegyenek kezdeményezést. 1974 végén elrendeltük a műemlékileg védett építmények építésügyi hatóságok útján történő háromévenkénti helyszíni felülvizsgálatát. Ennek során olyan adatokhoz kívánunk hozzájutni, amelyek túlmennek az építmény állapotának és használatának vizsgálatán, és lehetőséget adnak az épületek minden irányú adatának (alapterület, érték stb.) összegyűjtésére. Ez a jelenlegi nyilvántartási adatokkal együtt egy műemléki adatbank
