Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Az Országos Műemléki Felügyelőség falkutatásai 1973-1974-ben

AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG FALKUTATÁSAI 1973-1974-BEN BAKONYA (Baranya m.), r. k. templom Az egyhajós, félköríves szentélyű templom a korábbi irodalom szerint a XVIII. században épült. A tatarozás során a déli oldalon előkerült két nagyméretű ablak és a déli bejárat viszont XIII. századi eredetről tanúskodnak. A szentélyen is két román ablakot találtunk, a keletinek falazott kávájában tárcsás, XV. századi ornamentális festés bukkant elő (465. kép) (Maróczky Erzsébet.) BEREKBÖSZÖRMÉNY (Hajdú-Bihar m.), ref. templom A templomról úgy tudtuk, hogy 1678-ban épült, és 1781 — 1783 között kibővítették, átalakították. A külső vakolat leverésekor azt állapítottuk meg, hogy a templom építésénél felhasználták megmaradt középkori hajóját, s a későbbi bővítést annak meghosszabbításával oldották meg. Előkerültek a déli fal magasan fekvő, keskeny, osztósudár nélküli rézsűs bélletű ablakai. (Votin József.) BOLDVA (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), ref. templom Román kori építészetünk e jelentős emlékének, az egykori bencés apátság templomának műemléki helyreállítását mind az épület értéke, mind pedig rossz műszaki állapota időszerűvé teszi. Az épület teljes felmérését elkészítettük, s 1974 júliusában elkezdtük a falkutatást is. A déli homlokzaton az eddigi négyen kívül további két ablakot tártunk fel, s a lépcsőt megvilágító két kicsiny ablak is előkerült. Az apszis falkutatásának eredményeképpen tudjuk, hogy a három ablak közül a középső a szélsőknél mélyebb volt. Megtaláltuk az apszis egykori főpárkányát; a felmagasítás a szentély déli oldalába vágott nagyméretű csúcsíves-mérműves ablakkal együtt készült. A falkutatás folytatódik (466. kép). (Vladár Ágnes.) CSERHÁTSURÁNY (Nógrád m.), r. k. templom Az egyhajós, homlokzati tornyos, XIV. századi templom tatarozása és kutatása folytatódott, A belsőben lefaragott falpillérek, a szentélyben az osztópárkány nyoma került elő. A vakolatfeltárás felszentelési kereszteket s további freskótöredékeket hozott napvilágra. A freskók még feltárásra várnak. Az egykori berendezés lényeges darabja a megtalált gótikus keresztelőkút. Sikerült a Lux Kálmán által elbontott, díszítésében páratlanul gazdag XVII. század végi oltárt elméletileg rekonstruálni.

1 (Horváth Aliz.) UEVECSER (Veszprém m.), volt Esterházy-kastély A három éve üresen álló kastély új funkció jegyében kerül helyreállításra. Tájékozódó jellegű előzetes kutatás során a főépület viszonyított építési időrendjét tisztázni tudtuk. Építési periódusok: 1. Kétszintes későgótikus udvarház, építési ideje nem határozható meg, csak további kutatás során. Tömege a mai főépület egyharmadára terjed ki (alaprajzban). 2. Bővítés és teljes reneszánsz átépítés, 1520-as évek: kéttraktusossá épül ki a régi szintekkel és magas attika-fallal. Ez az épület már lényegében a mai főépület teljes alaprajzi kiterjedését felöleli. Szép kőkeresztes ablakai és ajtókeretezései a kandalló-nyílások befalazásából előkerült korareneszánsz töredékekből váltak ismertekké. A nyílásfülkék nagy része már ismert. 3. Későbarokk bővítés, 1785— 1790: két épületvég szögletének befoglalása a kastély tömegébe, valamint a tetőszerkezet, mely ma is áll. 4. Az attika-szint beépítése: 1885-1890. Ekkor a teljes kastélybelsőt neobarokk stílusú igényes átépítésnek vetik alá. 5. Részleteket érintő átalakítások járási és községi tanáccsá az 1950-es években. (Koppány Tibor— Pusztai László.) EDELÉNY (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), ref. templom A XIV. századi gótikus templom tatarozása során sok elvakolt-elfalazott részlet került napvilágra az eredeti építési korszakból, így a szentély figurális faragású gyámkövei, valamint négy ajtónyílás: a hajó északi, nyugati és déli bejárata,