Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Az Országos Műemléki Felügyelőség falkutatásai 1973-1974-ben

továbbá a sekrestyeajtó nyílása. A faragott részletek feltűnően gazdagok, s magas művészi színvonalról tanúskodnak. (Détshy Mihály.) EGYHÁZASDENGELE

G (Nógrád m.), r. k. templom Egyenes záródású szentéllyel ellátott román kori téglaépület, melyet a XIV —XV. század fordulóján egy új hajóval bővítettek. A román kori hajó északi és déli oldalán három-három tölcsérbélletes ablak, az északi homlokzaton bejárati ajtó, mellette kisebb körablak került elő. A kapu küszöbszintje s a román kori templom párkányának töredéke is napvilágra került. Ä padlástérben a diadalív szintén épen áll; a korai templom magassági viszonyait is tisztáztuk. A kvádersarkokkal, kőfalazattal készült gótikus hajóban s a szentélyben freskómaradványokra bukkantunk. Feltárásuk folyik. (Gulyás Gyula.) ETYEK (Fejér m.), Bodpusztai templom Eredetileg Bod község plébániatemploma, amely legkésőbb a török korban elpusztult. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, egyterű kápolna a barokk korig valamivel rövidebb volt, vékony faloszlopok tartotta későgótikus boltozatának nyomait tártuk fel. Mai kiterjedését 1760 körül érte el, ekkor készült vízszintes mennyezete, tornyocskája s nagyon sérült, de jó minőségű 465. kéj). Bakonya, r. k. templom. Román kori ablakkáva a szentélyben XV. századi festéssel berendezése is. Az ez idő tájt épített nazarénus kolostor egyik helyiségében barokk figurális festés került elő.

2 (Dávid Ferenc.) GYÖNGYÖSPATA (Heves m.), r. k. templom A templom falkutatását 1974 őszén folytattuk. Az 1760 körül emelt karzatból kibontottuk a másodlagosan befalazott román és gótikus kőanyagot. A karzat boltozatait erős rongáltságuk miatt lebontottuk. Előkerültek a gótikus (fa-) karzat nyomai, s egy feltehetően román kapunyílás. A gerendafészkek tanúsága szerint az elbontott kórus helyén az északi térfélben fakarzat állt, amelyre az előreugratott északnyugati falpillérbe vágott gótikus ajtón át vezetett a fel járat. A gótikus elrendezést részben a barokk helyreállítás után is megtartották. Az újrafalazott nyugati falban előbukkant a kórusra vezető csigalépcső nyoma. A szentélyben a barokk oltárépítmény borítódeszkázata alól kibontottuk a századunk elején ráfalazással eltüntetett középkori oltár stipesét és mensáját.

3 (Levárdy Ferenc.) GYŐR, Gorkij a. 37. sz. ház A Gorkij utcára ma igényes eklektikus homlokzattal néző ház szinte teljesen megőrizte 1700 körüli szép korabarokk tömegét, udvari és külső homlokzatait és sok szép belső terét, fiókos dongaés körbefiókos teknőboltozatatt. Földszinti északi utcai helyiségét szép medaillonos, stukkótagolású, körbefiókos teknőboltozat fedi. Az utcai homlokzati fal is megőrizte eredeti állagát és belső felületeit.

4 (Gergelyffy András.) GYŐR, Martinovics tér 1—3. sz. ház A három épületből álló szimmetrikus együttest a XVI —XVII. századi püspöki palotából és melléképületeiből a XVIII. század folyamán és a XIX. század elején több periódusban alakították ki. A palota maradványai a mai központi épületben találhatók meg. Ez jelen formájában a keleti térfalra merőleges, kelet-nyugati tengelyű, részben alápincézett, egyemeletes kéttraktusos tömeg, melynek XVIII. századi nyílásrendszerét és vakolat-armatúráját tárta föl a kutatás. A XVI — XVII. századi palota ennek a tömegnek mindkét mai oldalhomlokzatán túlnyúlt, ezért jelenleg már csak középső része áll, a külső részeket lebontották. A két oldalhomlokzati köpenyezés eltávolításával tehát tulajdonképpen a kora-újkori épület két keresztmetszetét kaptuk meg. Ezek egyikébe (a déli homlokzat síkjába) beleesett egy élszedéses kapuszárkő az udvar szintje alatt, Az északi melléképületnek az 1800 körüli mai formáját megelőző korábbi magját már a külső kutatással is sikerült tisztázni, míg az ugyanakkor nagyobb mértékben újjáépült déli melléképület korábbi alaprajzára az