Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Kozák Károly: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai 1973-1974-ben

építésének korát még nem sikerült szűkebb idő­határok közé szorítani. Fontos eredményekhez vezetett a későközépkori épületrésznél korábbi maradványok vizsgálata. 1. Hosszú szakaszon fel­tárták egy valószínű román kori, a későbbi kápol­nánál kisebb épületrész alapozási árkát, amelyből az alapfalat kiszedték. Ennek alapján a korai templom fontos alaprajzi részleteit tudták eléggé megbízható módon rekonstruálni. 2. A kápolna keleti része alatt 1972-ben megfigyelt korai temet­kezések további vizsgálata nyomán megállapít­hatták, hogy a temető a középkori keresztháznál korábbi. 3. A kápolna nyugati és déli részén több helyen korai, szárazon rakott alapfal maradvá­nyát tárták fel. Ezek közül egy esetben nyilvánva­ló, hogy ez a maradvány a mellékhajó falánál korábbi, másutt a szintviszonyokból ugyanezt a következtetést vonták le (461. kép). A különböző fal maradványok közti összefüggések nem tisztá­zódtak; a legkorábbi építkezés vizsgálata éppen csak megkezdődött. Az altemplomban befejeződött a Babocsay csa­lád temetkezési helyének feltárása. Az utoljára kibontott sír 1680-ból való, s egy 48 éves nő maradványait őrizte meg. A déli lépcsőtérben az 1972-ben feltárt falpillérmaradvány és egyéb ki­sebb megfigyelések nyomán tisztázódtak a korai altemplom és a gótikus bővítmény építészeti kap­csolatának legfontosabb kérdései, illetve az előbbi faltagolási-boltozási rendszere. A kutatás egyelőre abbamaradt, 1974-ben nem folytatódott. (Tervező: Erdei Ferenc, régész: Tóth Sándor.) ANYAGRENDEZÉS, RESTAURÁLÁS, KIÁLLÍTÁSRENDEZÉS, KONZULTÁCIÓ 1973 —74-ben folytatódott az Országos Műem­léki Felügyelőség ásatásai során előkerült régészeti anyag rendezése és restaurálása (Dunaföldvár, Eger, Sümeg, Vértesszentkereszt). 1974-ben az említettek mellett sor került a cseszneki és a gesz­tesi vár anyagának, valamint a veszprémi Székes­egyház altemplomában feltárt koporsómaradvány­nak a restaurálására. Ambrusné Kozák Éva elkészítette a dunaföld­vári és a tatai kiállítások részletének, a szerző pedig az egri vár kiállításának forgatókönyvét. Részt vettünk a csácsbozsóki r. k. templom, a herpályi templomrom és a pécsváradi apátság fel­tárásának előkészítésében, illetve munkájában. Régészeti megfigyelést és konzultációt folytat­tunk a szentendrei és váci középkori falmaradvá­nyok feltárásával és a zsámbéki Török-kút felbon­tásával és kitisztításával kapcsolatban. A Vácott előkerült kis XVI. századi bögrét (462. kép) a Vak Bottyán Múzeumnak, a kútból előkerült új­kori edényeket 23 a Néprajzi Múzeumnak adtuk át (463., 464. kép). Kozák Károly JEGYZETEK 1 Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 81. — Az ismer­tetéseket az ásatok írásbeli vagy szóbeli közlése, ill. az Arehaeologiai Értesítőben közzétett jelentések és publikációk alapján állítottuk össze. (A lelőhelyeket féltüntető rajzot Pintér Attilánó készítette.) 2 A felvételeket az ásató régészek készítették. — Ré­gészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 87—88. 3 Arehaeologiai Értesítő. 1973. 2. 274. — Kozák E.: Régészeti kutatások, a dunaföldvári öregtoronynál. Szekszárdi Ralogh Ádám Múzeum Evkönvve. 1970. 181—208. 4 Arehaeologiai Értesítő. 1974. 2. 325; Régészeti Füze­tek. Ser. I. 27. 1974. 89. és 28. 1975. 117—119. 5 Détshy M.—Kozák K.: Eger vára. Heves Megye Műemlékei II. Bp. 1972. 149—152. "Régészeti Füzetek. Ser. I. 1975. 119. (A szentély falaira merőleges helyzetű kutatóárokban előkerült a lábazati rész és alatta a kőalapozás.) 7 Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 72. 8 Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 92 — 93. — M. Kozák Eva: A gutatőttősi r. k. templom feltárása. Ar­ehaeologiai Értesítő. 1976. 1. 102-115. 9 Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 81. 10 Arehaeologiai Értesítő. 1974. 2. 326.; Régészeti füzetek. Ser. I. 27. 1974. 94. 11 A középkorban a hármas elrendezésű vagy hármas osztású ablakokat több esetben „Szentháromság-ablak "­nak nevezték (Művészettörténeti ABC. Bp. 1961. 388.). 12 Arehaeologiai Értesítő. 1973. 2. 275.; Kozák K.: A jánoshidai r. k. templom, volt premontrei prépostság régészeti kutatása. (1970—1974). Jász Múzeum Jubileumi Evkönyve. Jászberény, 1974. 277—294. o. ós 1—67. kép. "Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 95—96.; Eötvös K.: Deák Ferenc és családja. Bp. 1932. 32—36. "Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 96—97. "Régészeti Füzetek. Ser. I. 28. 1975. 125. "Arehaeologiai Értesítő. 1974. 2. 326—327.; 1975. 2. 311.— Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 97—98. 17 Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 96. "Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 98—99. 19 Arehaeologiai Értesítő. 1974. 2. 327. — Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 100 102. és 28. 1975. 128-134. 20 Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 102. és 28. 1975. 135. 21 Régészeti Füzetek. Ser. I. 1975. 2. 137-138. 22 Régészeti Füzetek. Ser. I. 27. 1974. 106. 23 Az itt említett régészeti megfigyeléseket és konzul­tációkat a szerző végezte. (A Vácott előkerült XVI. sz.-i bögre rajzát Kárpáti János készítette.) — A Török­kút (Zsámbék) anyagát a Néprajzi Múzeum 74. 182. 1—8. sz. alatt vette leltárba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom