Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Entz Géza: A műemléki helyreállítások tudományos előkészítése és dokumentálása

402. kép. Diósgyőr, vár — középkori csontleletek 403. kép. Sárospatak, r. k. templom, Arehy András síremléke az ásatás után előkerült állapotban kutatásokat nem elszigetelten, hanem összességükben és összefüggéseikben nézzük, akkor kétségtelenül megállapítható, hogy ez a munka az egyes műemlékek helyreállításán túl történeti, régészeti és művészettörténeti tudásunkat igen jelentősen gyarapítja. Nagy részben vagy teljesen e kutatásoknak köszönhető, hogy ma a budai, visegrádi, esztergomi várak és paloták ásatása és tudományos kutatása révén középkori kulturális központjainkról mérhetetlenül többet tudunk, mint négy évtizeddel ezelőtt. Ugyanez a helyzet középkori váraink, kolostoraink, városi lakóházaink, városi és falusi templomaink esetében is. A kutatás során előkerült leletanyag pedig hitelesen és mélyen belevilágít W

I S S E NSC KAFTLIC H E VO II B E R E

ITI DENK MAI, azoknak a századoknak életébe, történeti körülményeibe, amelyeknek szülöttjei, termékei. Nemzeti múltunkról való ismeretünk ilyen nagyarányú gazdagodása egyszersmind arra is rávilágít, és egyre kézzelfoghatóbbá teszi azt, hogy milyen mértékben vettünk részt az európai kultúra kialakításában, mit kaptunk, mit adtunk, mi az általános és mi a sajátos történetünkben és művészetünkben, így ismerhetjük fel és érezhetjük át azt az igazságot és felelősséget, amelynek hangsúlyozásával a Velencei Carta szövege indul: nemzeti műemlékeink egyúttal az emberiség közös kulturális örökségének kincsei. Entz Géza NG UND DOKUMENTATION IN DER ?E LEGE Der Denkmalschutz ist ein Sprößling des 1!). Jh. Eine bewußte und konsequente Pflege, Bewahrung und Erhaltung oder Wiederherstellung von Kunstwerken früherer Zeitalter in ihrem ursprünglichen Zustand waren vor dem letzten Jahrhundert noch unbekannte Begriffe. Es gibt zwar vereinzelte Beispiele dafür, diese aber gelten als Ausnahmefälle unel lassen sich durch ihre spezifisehen Umstände erklären. Aus dem allgemeinen Verhalten der früheren Zeiten fehlte jene Achtung vor dem Alten, die den Denkmalschutz ins Leben rief". Wenn ein Gebäude eine neue Funktion bekam und dadurch neue Ansprüche auftraten, so verfuhr man ohne besondere Bedenken und Skrupel dem neuen Ziel entsprechend. Das Objekt wurde abgetragen, umgebaut, durch Anbau erweitert, die Konstruktionen, die künstlerischen Formen, die Einrichtungen umgestaltet oder modernisiert. Die lebenskräftigen künstlerischen Stilrichtungen ließen die abgenützten, für veraltet empfundenen Werte verschwinden. Im 19. Jh. erlahmte der bisher einheitliehe große Schwung der bildenden Künste. Die selbständig stilbildende Kraft der Architektur wich immer mehr in den