Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Entz Géza: A műemléki helyreállítások tudományos előkészítése és dokumentálása

Vagy alapozásokhoz. A siklósi vár gótikus erkélyének szinte minden meglevő eredeti darabját elfalazásokból kellett kiemelni. A soproni lakóházak XIX. századi rabicmennyezetei alól sorban bukkannak elő a XV —XVII. századi faragott, olykor festett gerendamennyezetek. A várpalotai várban végzett falkutatás nagy kiterjedésű és művészi szempontból is magas színvonalú részleteket tárt fel az első, 1400 körül épült palotából. Ezeken túlmenően a vár szerkezetének történetére is fény derült. Közülük talán a legnagyobb figyelemre való az a tény, hogy a barokk korban átépített palota a középkorihoz képest magasságban fél emelettel eltolódott. A esempeszkopáesi templom XIII. századi tornya ikerablakainak könyöklőjét kibontva láthatóvá váltak az osztóoszlopocskák egészen különleges, vidékies bájú, áttört kőlábazatai, amelyekhez hasonlókat egyelőre nem ismerünk (398. kép). A budai Várnegyed és a soproni Belváros rekonstrukciós munkái során pedig a falkutatások nemcsak számos magas színvonalú gótikus részletet hoztak felszínre, hanem a hajdani teljes feledésbe merült gótikus város bár hiányos, de hiteles összképét is (399., 400. kép). Különleges gondosságot igényel a vakolatok vizsgálata, hiszen az évszázadok során gyakran számos réteg került egymás fölé. A gótikus és barokk figurális vagy díszítőfestések sora válik ezáltal ismertté, s helyezi merőben új világításba építészettel kapcsolatos festészetünk történetét. Utalhatok itt soproni és budavári lakóházakra vagy ismét a esempeszkopáesi templomra, ahol a vakolatok kutatása során kora- és későgótikus, valamint több barokk kori festésréteg került elő, közöttük a legjelentősebb az az 1658ból származó alakos festés, amely e nemben és e korban teljesen társtalanul áll (401. kép). Ugyancsak a vakolatleverés tette lehetővé a Pécs melletti Cserkút XIII. századi templomának szinte teljes belsejét borító, az Utolsó ítéletet, apostolokat és más szenteket ábrázoló falfestményének feltárását. E becses emlék értékét különlegesen növeli a festés 1335-ös évszámot mutató felirata. így a cserkúti freskók jelenleg a legkorábbi datált falképeink közé tartoznak. A sokrétegű átfestés egyébként nemcsak az épületek vagy falképek, hanem a régi faszobrok és bútorok egyik fő kérdése is. Nagyszámú és jelentős művészi értéket képviselő barokk faragott és festett bútoraink, .szobraink szinte kivétel nélkül késői, művészietlen átfestéssel vagy aranyozással maradtak reánk. Ezek helyreállítása 400. kép. Sopron, a Szent György u. 3. sz. ház homlokzata az előkerült gótikus részletekkel