Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Entz Géza: A műemléki helyreállítások tudományos előkészítése és dokumentálása

Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja évtizedek óta gyűjti a közlevéltárak művészet-, illetve építésztörténeti adatait. Ma már ezek az adattárak komoly segítséget jelentenek. Hasonló haszonnal forgathatók a műemléki topográfiák eddig megjelent kötetei, amelyek egyre jelentősebb mennyiségű és minőségű levéltári anyagot tettek közkinccsé. Mindezek mellett az egyéni levéltári kutatás, bár nem csekély időt vesz igénybe, biztosít a legtöbb esetben legnagyobb eredményt és hoz felszínre legértékesebb ismeretlen, a helyreállítás szempontjából esetleg döntő adatokat. A számos példa közül a sárospataki várra vonatkozó levéltári források éveken át tartó vizsgálatát említem, amely nemcsak a helyreállításnál nyújtott konkrét segítséget, hanem a vár építéstörténetét is egészen új megvilágításba helyezte. És itt nem mulaszthatom el, hogy ne utaljak a Heves megyei műemléki topográfia hatalmas méretű levéltári előkészítésére. Ennek haszna nemcsak a már megjelent L, II. és a kiadás alatt álló III. kötet feldolgozásaiban mutatkozik, hanem abban is, hogy a szóban forgó adatok Eger város műemlékeinek jövőbeli helyreállításához komoly segítséget adhatnak. A könyvtári és levéltári búvárkodás mellett nem feledkezhetünk meg a múzeumok vonatkozó tárgyi anyagának átnézéséről sem. Régi ábrázolások, fényképek, rajzok kiválóan felhasználhatók s olykor vitás kérdéseket is egyértelműen dönt398. kép. Csempeszkopáos, r. k. templomtorony ikeroszlopának kibontott lábazata 399. kép. Sopron, a Fabricius-ház udvari homlokzatának részlete hétnek el. E tekintetben a Felügyelőség kezelésében levő fénykép-, negatív és tervgyűjtemény is számba veendő, hiszen többek közt e gyűjtemények tartalmazzák a kérdéses műemlék korábbi helyreállításával kapcsolatos dokumentumokat. A múzeumok tárgyai nemegyszer fontos részleteket őriztek meg elveszettnek hitt vagy mostanában feltárásra kerülő alkotásokról. így lehetett a Mátyás-templom délnyugati Mária kapuja timpanonjának egy igen jelentős hányadát a Budapesti Történeti Múzeum kőtárából eredeti helyére visszatenni (397. kép). A siklósi Vármúzeum kiállítása is őrzött egy rendkívül finom gótikus gyámkő töredéket, amely pontosan beillett az időközben feltárt remekszép későgótikus erkély megfelelő helyére. A kutatások második, legtöbbször döntő jelentőségű csoportja a helyszíni munkákat foglalja magában. Fentebb láttuk, hogy minden műemléknek megvan a maga sajátos története. Erről pedig legrészletesebben és leghitelesebben maga az épület, szobor vagy festmény és berendezési tárgy ad felvilágosítást. A falak kutatása vakolatleveréssel, elfalazott nyílások megvizsgálásával, korábbi eltüntetett vagy megcsonkított részletek feltárásával, boltozatok vagy födémek fölötti feltöltések eltávolításával, mennyezetek kibontásával mintegy visszafelé pergeti az épület történetét. Korábbi,elbontott részleteket előszeretettel használtak fel későbbi elfalazásokhoz 20* 307