Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Entz Géza: A műemléki helyreállítások tudományos előkészítése és dokumentálása

Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja évtizedek óta gyűjti a közlevél­tárak művészet-, illetve építésztörténeti adatait. Ma már ezek az adattárak komoly segítséget jelen­tenek. Hasonló haszonnal forgathatók a műemléki topográfiák eddig megjelent kötetei, amelyek egyre jelentősebb mennyiségű és minőségű levéltári anya­got tettek közkinccsé. Mindezek mellett az egyéni levéltári kutatás, bár nem csekély időt vesz igény­be, biztosít a legtöbb esetben legnagyobb ered­ményt és hoz felszínre legértékesebb ismeretlen, a helyreállítás szempontjából esetleg döntő adatokat. A számos példa közül a sárospataki várra vonat­kozó levéltári források éveken át tartó vizsgálatát említem, amely nemcsak a helyreállításnál nyújtott konkrét segítséget, hanem a vár építéstörténetét is egészen új megvilágításba helyezte. És itt nem mulaszthatom el, hogy ne utaljak a Heves megyei műemléki topográfia hatalmas méretű levéltári előkészítésére. Ennek haszna nemcsak a már meg­jelent L, II. és a kiadás alatt álló III. kötet fel­dolgozásaiban mutatkozik, hanem abban is, hogy a szóban forgó adatok Eger város műemlékeinek jövőbeli helyreállításához komoly segítséget ad­hatnak. A könyvtári és levéltári búvárkodás mel­lett nem feledkezhetünk meg a múzeumok vonat­kozó tárgyi anyagának átnézéséről sem. Régi áb­rázolások, fényképek, rajzok kiválóan felhasználha­tók s olykor vitás kérdéseket is egyértelműen dönt­398. kép. Csempeszkopáos, r. k. templomtorony iker­oszlopának kibontott lábazata 399. kép. Sopron, a Fabricius-ház udvari homlokzatának részlete hétnek el. E tekintetben a Felügyelőség kezelésében levő fénykép-, negatív és tervgyűjtemény is számba veendő, hiszen többek közt e gyűjtemények tartal­mazzák a kérdéses műemlék korábbi helyreállításá­val kapcsolatos dokumentumokat. A múzeumok tár­gyai nemegyszer fontos részleteket őriztek meg el­veszettnek hitt vagy mostanában feltárásra kerülő alkotásokról. így lehetett a Mátyás-templom dél­nyugati Mária kapuja timpanonjának egy igen jelentős hányadát a Budapesti Történeti Múzeum kőtárából eredeti helyére visszatenni (397. kép). A siklósi Vármúzeum kiállítása is őrzött egy rend­kívül finom gótikus gyámkő töredéket, amely pon­tosan beillett az időközben feltárt remekszép későgótikus erkély megfelelő helyére. A kutatások második, legtöbbször döntő jelentő­ségű csoportja a helyszíni munkákat foglalja magá­ban. Fentebb láttuk, hogy minden műemléknek meg­van a maga sajátos története. Erről pedig legrészle­tesebben és leghitelesebben maga az épület, szobor vagy festmény és berendezési tárgy ad felvilágosí­tást. A falak kutatása vakolatleveréssel, elfalazott nyílások megvizsgálásával, korábbi eltüntetett vagy megcsonkított részletek feltárásával, boltozatok vagy födémek fölötti feltöltések eltávolításával, mennyezetek kibontásával mintegy visszafelé pergeti az épület történetét. Korábbi,elbontott részleteket előszeretettel használtak fel későbbi elfalazásokhoz 20* 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom