Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Entz Géza: A műemléki helyreállítások tudományos előkészítése és dokumentálása

394. kép. Visegrád, az Anjou-kori kútház támpillérbe épített töredékei jelent. Az anyag eredetiségét így értelmezte, és nem törődött a patinával. Nemcsak a műemlék történeti életét, hanem az idő múlásának következményeit is ki akarta kapcsolni. A helyreállító tehát aktívan és magabiztos merészséggel nyúlt bele a műemlék életébe, mikor azt a maga képzelte eredetiségében varázsolta vissza. Az elmondottakra nagyon jellemző példát szolgáltat a budavári Mátyástemplom múlt század utolsó negyedében végrehajtott helyreállítása. Tévedés volna azt gondolni, hogy a templom kiváló képességű helyreállítója, Schulek Frigyes, a munkálatokban csak saját elképzeléseire támaszkodott. Ellenkezőleg, ma is példaszerű kutatással derítette fel az épület történetének minden részletét. Ezzel kapcsolatos feljegyzései, fényképei és rajzai kitűnő, mostani felfogásunk szerint is helytálló dokumentációt eredményeztek, amely az ő korában szokatlan, előremutató eljárásként értékelendő. Kutatásának számos eredményét helyreállító munkájában is felhasználta, de másképpen, mint ma csinálnék. Gondos régészeti kutatással tisztázta pl., hogy a főszentélyt eredetileg két egyenes záródású mellékszentély fogta közre. Hogy tehát az eredeti állapotot visszaállíthassa, lebontotta az akkor még álló, lényegében ép sokszögzáródású későgótikus mellékszentélyeket, és felépítette a kizárólag csak alaprajzában ismert eredeti megoldásokat, noha homlokzataikra, belső kiképzésükre semminemű adat nem állt rendelkezésére (395., 396. kép). 395. kép. Buda, Mátyás-templom Schulek Frigyes helyreállítása előtt 20 Magyar Műemlékvédelem 305