Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Entz Géza: A műemléki helyreállítások tudományos előkészítése és dokumentálása

396. kép. Buda, Mátyás-templom a II. világháború utáni helyreállítás állapotában A kétségtelenül nagyon megviselt állapotban előkerült délkeleti kaput vadonatúj, szabad másolattal cserélte ki, a hitelesen feltárt Gara-kápolna helyett saját elképzelése szerinti új kápolnát épített, az összes eredeti, de sérült oszlop- és pillérfőket pontos másolatokra cserélte, az eredeti felületeket újjáépítette. Még lehetne folytatni a felsorolást, amelynek eredményeként a mostani templom inkább Schulek építészeti alkotásának, mint középkori épületnek tarthaté). Mindezt nem azért mondtam el, hogy elítéljük elődeink tevékenységét, hiszen ez történetietlen magatartás volna, hanem azért, hogy világosabban láthassuk azt az alapvető változást, amelyet a műemlékvédelem egész tevékenysége, így a kutatás terén is századunk hozott. A XIX. század statikus történetszemléletét korunk dialektikus történetszemlélete váltotta fel. A XX. század érdeklődésének középpontjában a történeti fejlődés állandóan változé), alakuló mozgása és dinamikája áll. A mostani műemlékvédelem a műalkotás teljes élete felé fordul, a vele kapcsolatos egész történeti folyamat köti le. Figyelme tehát nem egyetlen, bármennyire is fontos korszakra terjed ki, hanem az élet minden mozzanatára. Ezért a műemlék valódiságára, hitelességére épít, amelyben az eredetiség szerkezeti, formai és tartalmi elemei mellett a régi anyag is fokozott hangsúlyt kap. A helyreállítás alapvető mozzanata a történetiség mellett a megőrzés, a konzerválás. Ez pedig annyit jelent, hogy mindig az adott alkotásból indulunk ki. A XX. század döntő újítása tehát a lehető legteljesebb hitelességre való törekvés, a történetiség tiszteletben tartása és az anyagi értelemben is vett eredetiség megtartása. Ennek megfelelően a kutatásnak ma az a célja, hogy a helyreállítás a szóban forgó műemlék történeti alakulásának tükrözése mellett hitelesen adhassa vissza és őrizze meg a teljes értékes állagot. Ugyanakkor, amidőn a kutatás számára a lehető legszélesebb távlatot igyekszünk biztosítani, nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez nem lehet öncél: a kutatás fő feladata a helyreállítás előkészítése, megbízható alap nyújtása és cél megjelölése a tervezés és kivitelezés számára. A kutatás két fő területe: 1. a forráskutatás, 2. a helyszíni kutatás. Az első a könyvtári, levéltári és múzeumi adatok minél kiterjedtebb feltárására és értékelésére irányul. A kutató gondosan összegyűjti a kérdéses műemlékre vonatkozó teljes irodalmat figyelemmel a hazai és európai párhuzamokra, kapcsolatokra. Műemlékeinket történelmünk viszontagságai alaposan megritkították. Ezért hazánkban különös hangsúly esik a levéltári kutatásokra. Ennek megkönnyítésére számos lehetőség áll rendelkezésre. Mind az Országos Műemléki Felügyelőség, mind a 397. kép. Buda, a Mátyás-templom Mária kapujának eredeti timpanon részlete