Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Gömöri János – Gergelyffy András – Muszik Lászlóné – Markl Károly: Oltárjavadalmas ház feltárása és helyreállítása Sopron külvárosában

210. kép. Az 1680-as években végzett átalakítást datáló szemöldökkő első feje is, melyek házunk építéstörténete szempontjából sem közömbösek. így például 1630-ban három lakó szerepel, 1635-ben és 1639-ben kettő-kettő.

27 Ennek alaprajzi következményei (a tüzelőhelyek száma és elosztása stb.) nyilvánvalóan a későbbi soklakásos rendszer csíraalakzataiként is fölfoghatók (206-207. kép). A XVII. századból ránk maradt a soproni oltárjavadalmak konszignációja is.

28 Ebből a Szentháromság-oltárnak nemcsak felszerelését és anyagi eszközeit ismerjük meg, hanem köznyelvi elnevezését is („Altare Albae Rotae"), s nem utolsósorban a javadalom házáról annyit, hogy pincéje és istállója van. Végül a XVII. század végén gyökeresen felújítják házunkat: beépül az előkert, ebből alakul a fűrészfogas házfej, a pincében boltozat, a házfejben fafödém készül, új nyílásokat alakítanak ki, így a melléképület utcai homlokzatán bejáratot létesítenek, kőkeretének szemöldökén az oltárjavadalom nevét és az évszámot föltüntető vésett latin fölirattal, melynek antikvái után az évszám töredéke évtizedes pontossággal az 1680-as évekre keltezi az építkezést

29 (208., 209., 210. kép). Ekkor készült, mai megoldásában a kerítésfal is a kapu fölött a szoborfülkével, nem a mai szoborral. Az 1703-as keltezésű Madonna nem más, mint a kismartoni kegyszobor másolata (211. kép). A KISMARTONI MADONNA A kegyszobrot magát a herceg Esterházy Miklósnak tulajdonított visszaemlékezés közlése szerint egy ferences atya hozta magával Olaszországból, s 1625-ben vagy 1625 után

30 helyezték az Esterházy által építtetett oltárra. A XVIII. század a zarándoklatok nagymérvű föllendülésének korszaka. így a soproni hívek a század folyamán — egészen II. József uralkodásáig — minden második évben fölkeresték a kismartoni Szűzanyát.

31 Sopron megye mai magyarországi területén Csapodon is találkozunk egy kismartoni kegyszobor-másolattal. Míg a mienk kőből készült, ez utóbbi fa, a ruha hímzését az alapozásba benyomott díszítések jelzik az ezüstözött felületeken. A fémszínezésen lazúrfestés adja vissza a ruhák színeit (212. kép). Házunk közvetlen környezetében, a soproni Szentlélek utcában még egy kegyszobor-másolat található, mégpedig a 3. sz. ház udvari homlokzatán.Ez azonban nem a kismartoni, hanem a mariazelli Madonna kőbe faragott mása. Közös vonása a mi szobrunkkal, hogy a felöltöztetett szobrot ábrázolja (213. kép), ugyanúgy, mint a csapodi, csak kőből. Kegyszobor-másolatot hasonló felfogásban találhatunk még néhányat Sopronban és a megyében egyaránt.

32 Az öltöztetős Madonnának élő hagyománya maradt fenn itt is. Az egyik legszebb ilyen szobor ugyancsak a mi utcánkban, a Szentlélek-templom főoltárán áll. Ezen a „rétegek" a következőképpen alakulnak: 1. Madonna faszobor; 2. faköpeny „szárnyakkal" (kétoldali fátyollal); 3. textilöltözetek faköpenyre, szárnyakra, Kisjézusra. A gardrób minden liturgikus színből több öltözetet is tartalmaz. A kegyszobrot mindig az egyházi év időszakos színébe öltöztetik. Hasonló hagyományt ápolnak Kópházán, Fertőrákoson és Fertőszéplakon is. A HÁZ POLGÁRI TULAJDONBAN A XVII —XVIII. században házunk több reverzálisban, összeírásban, kánoni látogatási jegyzőkönyvben szerepel.

33 Legérdekesebb 1774. évi leírása.

34 Ebből többek között azt is megtudjuk, hogy javadalmasa a nagymartom plébános. Az épület állapota közepes: kőműves- és ácsmunkát egyaránt igényel. Házi kápolna van benne (szerintünk a famennyezetes helyiségből előreugró csehsüvegboltozatos „fűrészfogban": ma síkfödémes). Ugyanezen a — fölső — szinten van még (utólagos beszúrás szerint) hét szoba és öt konyha. Az alsó szinten négy szoba és két konyha helyezkedik el.