Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Dávid Ferenc – Schőnerné Pusztai Ilona: A soproni Pozsonyi út 3. sz. ház kutatása és helyreállítása

épületben helyezték el. A telek — okleveles adatok tanúsága szerint — a XV. század hatvanas éveiben még „polgári" lakásnak is helyt adott, az egykori háztulajdonos az adó-jegyzékek szerint még évekig az épület lakója. 1466 után az épület kizárólag egyházi lakás lehetett: csak a bordézsma-jegyzékekben szerepel, s ezek csupán a benne lakó beneficiátusokat nevezik meg.

19 A jól tanulmányozható utcai rész a korábbi periódusokhoz hasonlóan csupán egy-egy szobát tartalmazott szintenként. A földszinti szobának ekkori famennyezete is fennmaradt — ismereteink szerint a legkorábbi hazai fafödém (1. 149., 151., 164. kép). A mestergerendás-fiókgerendás szerkezet gótikus jellegére, mely a későbbi korokból jól ismert, csupán a gerendák élszedése utal. Az egyszerű élszedést annak derékszögű visszafordításával fejezték be éppúgy, ahogyan ez a kőkereteknél is szokásos. A gerendák mérete, elosztása sem mutat különösebb, a korra jellemző jellegzetességeket. A fölső deszkaborítás elrendezése, a gerendákra merőlegesen elhelyezett, két rétegben fölrakott pallósor is olyan, mint amilyen a hasonló későbbi polgári, illetve népi építészetben szokásos. A famennyezet gerendái az építéskor vastagított falakra ültek fel, ezekhez és a későgótikus ablakokhoz való kapcsolatuk bizonyítja gótikus voltukat. A földszinti mennyezethez hasonlót tételezhetünk fel az emeleten is, ez a zárófödém viszont nem maradt ránk. Mindkét szoba vakolt-meszeit volt; ablakai a'lmlső falsíkon elhelyezett kőkeretes ablakok. Az épület főhomlokzata és udvari homlokzata szintenként két-két nyílással volt áttörve. Bár kőkeretet csak egyet találtunk (1. 154., 163. kép), a ma is látható nyílások mindegyike a gótikában alakult ki: a főhomlokzat minden ablakának falazott kávája gótikus. Az oldalhomlokzaton a földszinten két ablak káváját tártuk fel, a nyugatit nagyon csonkán. Ezt nem állítottuk helyre, helyén a XIV. századi nyílást rekonstruáltuk. Az emeleten ezek fölött szélesebb, későbbi ablakok falazott káváit találtuk meg, minden bizonnyal ezek is gótikus nyílások helyére kerültek. A fennmaradt részletformákat sorra véve, először a főhomlokzaton levő erkélyről kell megemlékeznünk. Az erkély helyét s tartókonzoljainak lefaragott csonkját tártuk fel. A konzolok a XVIII. századi befalazásból előkerült töredékek szerint igen egyszerűek voltak, egyenlő magasságú két rétegük negyedköríves, melyet ,,S" hajláshoz kapcsolódó vékony függőleges lemez zár. A konzolok kétoldalt rézseltek voltak. Az erkély felépítéséről, ablakairól egyetlen töredék sem tudósít. Az egyszerű, téglány alaprajz mindenesetre éppúgy falazott szerkezetű erkélyre vall, mint a konzolok között feszülő alacsony szegmensíves boltozat lenyomata (1. 152. kép). A homlokzat ablakai azonos méretűek voltak, mint az udvari homlokzaton feltárt, s feltesszük, hogy kőkeretük tagolása is 9« 131