Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Dávid Ferenc – Schőnerné Pusztai Ilona: A soproni Pozsonyi út 3. sz. ház kutatása és helyreállítása

.7,56. kép. Az udvari homlokzati fal belülről. Balra: 157. kép. Boltozott konyha a gótikus famennyezetíí a későgótikus ablak kávája, alul a faburkolat lenyomata, szoba sarkában fölötte a XV. századi vakolt falsík s faáthidaló benefiei untokról s papjaikról fennmaradt, nemcsak az alapítványok sorsáról — tőkéik virágzásáról és romlásáról — ad képet, hanem a beneficiátusok életkörülményeiről is.

13 Ezek a városi polgárokéhoz hasonlóak:

14 az oltárjavadal mas papok ingatlanaik jövedelmén ' kívül abból éltek, hogy készpénztőkéjüket 10%-osj kamatra helyezték ki. A fennmaradt végrendeletek tanúsága szerint nem mindig éltek magányosan, egy-egy szolgáról, gazdaasszonyról többször esik említés.

15 Az inventáriumok házaiknak, lakásaiknak a polgárokéhoz hasonló fölszereltségéről tanúskodnak, csupán a könyvek nagyobb száma árulkodik magasabb szintű műveltségükről.

16 A?Pozsonyi út 3. sz. ház 1459-ben, amikor a már említett oltáralapítványok birtokába került, földszintes lehetett. Az épület és a telek viszonylag magas ára a telek jó fekvéséből és szokatlan nagyságából következhetett.

17 A ház rövidesen átépült, az új egyemeletes lakószárny szintenként egy-egy beneficiátusnak biztosított lakást. A ház alaprajza most már bizonyosan azonos volt az 1963-ban meglevővel. A bontáskor az épület belső, délnyugati sarkán ugyanolyan kváderköveket figyeltünk meg, mint később az utcai homlokzat mindkét sarkán az emeleten. Az alaprajzot igen egyszerűnek, egy-egy utcai és udvari szobából állónak gondoljuk. A bizonyítékok közül mindenekelőtt a jóval később, 1778-ban felvett helyiségjegyzéket kell megemlítenünk.

18 Akkor az épületben szintenként egy-egy utcai szobából, mögötte konyhából s ehhez kapcsolódó udvari kamrából álló lakást alakítottak ki. A szoba a ma is fennálló utcai szobával volt azonos, a konyha és a kamra közti válaszfalat 1963-ban bontották el. A bontáskor tett megfigyeléseink azonban kései, másodlagos jellegét bizonyították: az udvari homlokzati falon előkerült és a hátsó udvari helyiséget megvilágító gótikus kőkeretű emeleti ablak káváját a válaszfal részben elfedte. A tágas udvari szobát mindkét szinten két-két ablak világította meg. Ezeken kívül, az utcai szoba hátfalának közelében előkerült egy magasra helyezett, egyetlen kőből faragott, fekvő téglán y alakú bevilágító ablak is, amely az elpusztult emeleti bejárattal állhatott összeköttetésben. Az elrendezés külső lépcső mellett szól. Ezt bizonyítja a későbbi, a XVI — XVIII. századból származó lépcső is. Ennek az udvari homlokzati fallal párhuzamos lépcsőnek több helyütt találtuk nyomát: előkerült tetejének ferde lenyomata s a lépcsőket kísérő sokszoros meszelés egy-egy darabja. A lépcső önálló, a faltól független faszerkezet volt. Az így rekonstruált későgótikus alaprajz szokatlan vonása a konyha hiánya. Fel kell tennünk, hogy ezt külön mellék-