Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

de a rálátást alig csökkentő magassága, mely átlagosan 80 cm-rel megemelten szerencsésebben szolgálta volna a célt. A kockaköves bevezető utat a Várostornyot védő kapuudvar zárta el. Bejárata előtt az egykori farkas veremre fapalló burkolás figyelmeztet. Á hajdan hozzátapadó kapuépítmény feltárt kerékvetőjétől induló — s a rekonstruálható nyílás méretének megfelelő — vasbeton ív jelzi bejáratát. Az építménynek azonban már csak alacsony falai maradtak meg (138. kép). Itt érkeztünk el a Várostoronytól nyugatra eső s csak a századforduló óta szabad átjárást biztosító sikátor területére. Ennek újbóli zárása s ismét kizárólag a kapun át vezető bejárás biztosítása a tervezés egyik leglényegesebb szempontja volt. A „foghíj" — mint tudjuk — a toronyőrház és a belső városfal elbontásával, valamint a kapuudvar (utolsó periódusában földbástya) részleges megszüntetésével keletkezett. Utóbbi területén húzódtak a 2 — 2,5 m mélyről induló római és népvándorlás kori emlékek. Az előkerült alapfalak pontosan jelölték a korábbi beépítések egykori határait. A várostörténetileg jelentős korai maradványok bemutatására is alkalmas, a középkori falak nyomvonalát követő és szerepére utaló új beépítéssel kívántuk e torony melletti bántó városmegnyitást megszüntetni. A bástya ( = kapuudvar) hiányzó déli oldalát egykor a belső városfal alkotta. Ennek, valamint kelet felőli zárófalának jelölő kiegészítésével nyert „udvart" a földbástya rekonstruálható szintjéhez igazodó vasbeton födémmel zártuk. Belső tere őrzi-óvja a város I —XI. századi életének feltárt, értékes bizonyítékait (139. kép). E fedett terület változó. 12 — 15 m fesztáv jának áthidalására a vasbeton födémet két pengepillér támasztja alá. Egyik a borostyánkő-út hiányzó és rekonstruált szakaszának peremét kíséri. Falsíkja mentén függesztett pallóhíd vezet át a romterület felett (140. kép). Felülnézetből a római kaputorony maradványai, a közrezárt út és a későbbi, különböző építési periódusok szövevénye jobban szétválasztható, könnyebben értelmezhető. A hídról lépcsőn jutunk le a római szint mélységébe, ahol az in situ romok előtt állva, arányaik jobban érzékelhetők. A fedett tér egyben a kapu körüli élet tárgyi emlékeivel berendezett kiállítás.

32 — A bástya tömegeként rekonstruált védőépületbe keskeny résablakon át lehet bekukkantani a falszorosból. Figyelemfelkeltve invitál a látvány megtekintésére. A városmag felől is új épület tapad a Várostoronyhoz (141. kép). Bejáratánálma már toronyőrök helyett múzeumőrök fogadják a látogatót. Földszintjén a torony tövében feltárt börtön maradványai láthatók. Az épületből kétkarú lépcső vezet (142. kép) - a bástya „gyomrában" látható római maradványokhoz ; — az eszpresszóként kialakított teraszra, ahonnan szép kilátás nyílik az Előkapu felé, s végül 140. kép. Az in situ feltárások bemutatása az új kiállítótérben 141. kép. „Foghíjbeépítés" az egykori töroriyőrház helyén