Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

124. kép. Sikátor a Városkapu mellett a toronyőrház elbontása után sa a XVIII. században fokozatosan beépült. A beépítés azonban — az eredeti, jellegzetes nyomvonal megtartásával — utalt a terület korábbi szerepére. Szívó hatásával a Városkapu felé vezette az érkezőt, A torony elállta az utat, de széles tárt kapuja barátságosan invitált, Kevés fényképen kívül ma már csak múlt századi térképek képzeletmozgató segítségével idézhetjük a védőművekkel szervesen egybefonódott épületszövevények, út vezetések harmonikus szépségét — , melyet egy szerencsésnek nem mondható századfordulói építőszándék rombolt szét (122-124. kép). A XIX. század második felében az általános gazdasági fellendülés főleg a városokban nagyarányú építési igénnyel párosult. Maradandó építészeti alkotások mellett bizony parvenü épületek is születtek, a hagyományokkal nem rendelkező újgazdag polgárság igényeit tükrözve. E századvégi szemlélet nem mindig kedvezett a műemléki környezetnek. Sopronban a múlt század nyolcvanas éveiben a Városháza rossz állapotban volt. A középkori eredetű szép barokk homlokzatú épületek restaurálása helyett új, „reprezentatívabb" Városháza építését igényelték — , természetesen a régi helyén, annak bontása után. 125. kéj). Storno Ferenc levele a további bontások megakadályozására A nagyobb épület „teret" kívánt. A különböző elrendezési javaslatok a környező épületek és az Előkapu körüli városfalak, védőművek lebontását irányozták elő. Bár levéltári iratok bizonyítják, hogy a városukat szerető polgárok jó része aláírásokat gyűjtve tiltakozott e tervek ellen (melyhez a MOB sem adta hozzájárulását), mégis az új Városháza építésének gondolata győzött, Vita később már csak afelett volt, hogy magyaros, neogótikus vagy reneszánsz palotahomlokzatú legyen az új középület.

28 Az építés érdekében megkezdődtek a bontások. Első áldozat a Várostoronyhoz falon belül és kívül tapadó épületek sora, az intim hangulatú Háromház tér két épülete s a torony előtti kapuépítmény volt. Az épületek foglalatában rejtőző hatalmas városfalak, bástyák elbontása komoly műszaki problémát okozott. Robbantással pusztították, amelynek következtében a Várostorony is veszélyeztetett állapotba került. Ennek ürügyén javasolt lebontását csak a városban meginduló erélyes tiltakozás akadályozta meg

29 (125. kép). A városrendezési koncepció nélkül megindított bontásoknak szinte lehetetlen volt határt szabni. Az Előkapu és a Beloiannisz tér közötti letarolt területen az új épület viszonylag hatalmas tömege