Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kriszt György: A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása

A NAGYCENKI SZÉCHENYI-KASTÉLY HELYREÁLLÍTÁSA Hazai kastélyaink döntő többsége a XVIII — XIX. században épült. Létrehozásuk alapj 81.1 Íj £t török hódoltság megszűnte teremtette meg. Mária Terézia uralkodása alatt a megerősödő nemesség főként barokk vagy klasszicizáló későbarokk stílusban építi fel kastélyait, majd a reformkorban klasszicista kastélyok és kúriák születnek, és építésükben a kor legjelentősebb építészei tevékenykednek. A kastélyokat létrehozó életforma a felszabadulással megszűnt. A második világháború utolsó éveiben gazdáik elhagyták kastélyaikat, a háború vihara pusztította azokat; az elhagyott épületeket az idő emésztette, ami megmaradt berendezésükből, értékeikből — sok esetben — a helyben lakók hordták széjjel nyomtalanul. A háború, a gazdátlanság és a rombolás nyomán műemlékvédelmünknek az elmúlt negyedszázad során egyik legnehezebb gondja és feladata kastélyaink megmentése, megóvása volt és maradt napjainkig. A háborút követő években e jelentős feladat gazdasági feltételei nem voltak biztosítva, ugyanakkor kastélyaink megmentését a helytelen elvi értelmezés, a felelőtlenség, sok esetben a központi vagy helyi vezetés értetlensége nehezítette. Gondoljunk arra, milyen hosszú felvilágosító munka eredménye, hogy a műemlékekben — és ez különösen a kastélyokra vonatkozott — ne csak feudális építtetőiket, hanem pótolhatatlan értéküket is lássuk, elfogadjuk és megértessük: a régi tulajdonosok helyébe szocialista társadalmunk lépett, melynek vállalnia kell e jelentős történeti, kulturális, művészeti és nem utolsósorban gazdasági értékek megmentését és méltó felhasználását. Az elmúlt három évtized e téren szerzett talán legfontosabb felismerése az volt, hogy nem elegendő pusztán kastélyaink fennmaradására, megtartásukra törekedni, elsődleges feladatunk mai életünkbe szervesen illeszkedő, igényes és a nagyközönség számára hozzáférhető felhasználásuk megteremté345. kép. A kastély főhomlokzata 1840 körül (korabeli metszet)