Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kriszt György: A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása

se. így kastélyaink helyreállításának felelősségteljes munkája minden esetben a méltó felhasználást megteremtő funkció biztosításával kezdődik, a szűkebb szakmai feladatok széles körű szervezéssel, megfelelő partnerek „megszerzésével" gyarapodnak, jelentősen növelve a helyreállítással járó, amúgy sem könnyű problémákat. így történt ez Nagycenken is, a Széchenyiek nevezetes kastélyában, amelynek főépületében széles körű összefogás eredményeképpen nyitotta meg kapuit 1973-ban a Széchenyi István Emlékmúzeum. A KASTÉLY TÖRTENETE Nagycenk neve az elmúlt két évszázadban összeforrott a Széchényi család nevével. A nyugat-dunántúli község így jelentős helyet kapott a magyar történelemben, és fogalommá, jelképpé vált irodalmunkban is. Itt élt és itt nyugszik Széchényi Ferenc gróf (1754-1820), a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, életében fenntartója és fia, Széchenyi István (1791 — 1860), a reformkor kiemelkedő politikusa — Kossuth Lajos szavaival -- , ,,a legnagyobb magyar". A mai Nagycenk a hasonló nevű község és Kiscenk összevonásából keletkezett. A települést először 1281-ben említik. A középkorban nagyrészt a Kanizsai családé. A XVI. század közepén a Nádasdyak, a XVII. század végétől a Széchényiek birtokolják. 1758-ban a Széchényiek egyik ága ide költözött, és azóta a község mint a család birtokközpontja él a köztudatban.

1 A kastély középső szárnyának építését gróf Széchényi Antal feltehetően 1750-ben kezdte meg.

2 Az emeletes főépület a korábbi földszintes majorépület felhasználásával létesült. Egyik szárnyában kápolna, a másikban színházterem volt, a középső nagyteremhez angyalszobrokkal díszített lépcsőház vezetett. A főépület a hozzá tartozó, a mainál kisebb terjedelmű gazdasági épületekkel 346. kép. A főépület 1870-ben