Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888)

Főbb művei: Lőcsének erődítése és védelmi rendszere. Lőcse 1884. A felsőmagyarországi városok életéről a XVI —XVII. században. Bp. 1890. A szepesszombati krónika Lőcse 1891. 3<J OMF LT 28/1888.; OMF LT 37/1888. Kuzsinszky Bálint született 1864-ben Szabadkán, régész, az Aquincumi Múzeum megalapítója. 1901 —1930-ig a budapesti tudományegyetemen az ókori történelem, majd az archeológia tanára. Főbb művei: A Balaton környékének archeológiája. Bp. 1920, A gázgyári római fazekasműhely Aquincumban. Bp. 1932, Aquincum. Ausgrabungen und Funde Bp. 1934. 40 OMF LT 14/1887. 41 OMF LT 21/1887. 4. 20. Szalay Imre miniszteri osztálytanácsos, Szalay Ágoston fia született 1846-ban Bécsben. Mint atyja, ő is a bíróságoknál kezdte hivatali pályáját. 1868-tól a pesti kir. ítélőtáblánál lépett szolgálatba. 1869-ben azonban már a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban találjuk, ahol gyorsan emelkedik. 1894-től miniszteri tanácsos, a nemzeti múzeumi ügyek előadója. Pulszky halála után pedig a Nemzeti Múzeum igazgatója lesz. 1896-ban az ezredéves kiállítás történelmi főcsoportjának igazgatója. Különös érdeklődéssel foglalkozott iparművészettörténeti kérdésekkel. 42 OMF LT 79/1883. i3

Dr. Borsos Béla I. közlemény. 50., 51., 55., 58. 1. 44 Dr. Borsos Béla I. közlemény. 60., 61., 62. 1. 45 OMF LT 15/1882. 12. 10. 46 OMF LT 16/1883.; OMF LT 5/1884. 47 OMF LT 10/1884. 48 OMF LT 32/1884. 5. 21. 49 OMF LT 6/1885. 50 OMF LT 6/1885. 4. 1. 51 OMF LT 59/1885. OMF LT 38/1885. A május 4-én kelt jegyzékben 91. tétel szerepel. A kiállított rajzokat 15 000 fl. összeg erejéig biztosították ! 53 OMF LT 60/1885. ß4 OMF LT 71/1885. 12. 21 Részletek a bírálatból: „Bevezetésül még előre bocsátandó, hogy a bizottság építész-tagjai esetről esetre csaknem minden kínálkozó alkalommal felszólaltak azon felületes irány ellen, melyet Myskovszky úr dolgozataiban követ. Az előadó úr több ízben egyenesen és határozottan felszólít tátott, hogy Myskovszky urat magányúton próbálja jobb irányra terelni. A hazai műemlékek rajzaiból rendezett első nyilvános kiállítás ismertetése alkalmával pedig az archaeológiai értesítő 1880. évi VI —VIT. füzet 236-ik lapján Myskovszky úr nyilvánosan is kedvezőtlen bírálatban részesült." ,,E rajzokban magukban az ellentmondások, valószínűtlenségek, sőt a lehetetlenségek is oly határozottan kikerekített kifejezést mutatnak, hogy a megbírálásnál az originális tárgyakkal való összevetés teljesen fölöslegessé válik, amit következetes hibás ábrázolás mellett elkerülni nem lehetett volna. A figurális és ornamentális részletrajzok fogyatkozásait ismeri mindenki, azokat nem hangsúlyozzuk, ámbár ezek sem lényegtelenek, de a számokban kifejezett s így a mérés látszatát magukon viselő méretekre nézve határozottan meg kell kívánnunk a hitelességet. Olyan műszaki embert azonban Myskovszky úr aligha fog találni, aki elhihetné, hogy a XIII. — XV-ik század alkotásai csaknem kizárólag kerek méterekbeit találnának kifejezést, mint pl. a többi között állítólag a Richwaldi templomnál, melynek rajza csak is ilyen kerek méreteket mutat föl,nevezetesen 4m„ 6 m., 7m., 8,5

m, 12m, 13 m." 55 OMF LT 71/1885. 59 OMF LT 14/1880. 2. 7. 57

OMF LT 24/1880. 4. 13. 58 OMF LT 29/1880. 59 OMF LT 36/1880. Talán nem érdektelen a teljes jegyzék közlése: Verzeichniss der im Archiv des k. k. tech. Milt. Comités befindlichen Pläne alter Befest. Árva 1810, Altenburg 1602, Altsohl 1740, Eperies 1748, Eisenstadt 1759, Erlau 1764, Neu Fultok 1739, Földvár 1704, Fülek 1670, Gran 1683, Grosswardein 1691, Gutta 1679, Huszt 1713, Kaschau 1676, Kanizsa 1664, Karánsebes 1690, Komor, 1675, Leopoldstadt 1668, Leutschau 1720, Lippa 1692, Lublau 1773, Munkács 1711, Murány 1749, Neuhäusel 1653, Ofen 1686, Ödenburg 1597, Ökörmező 1700, Pressburg 1642, Pancsova 1716, Szegedin 1698, Szigeth 1698, Szolnok 1712, Stuhlweissenburg 1691, Szendrő 1670, Schemnitz 1679, Trentschén 1700, Tokay 1660, TJnghvar 1670, Veszprim 1680, Viszvar 1681, Waitzen 1680, Bistritz 1750, Bozaczpass 1750, Czik Gymes 1768, Czik Szereda 1750, Déva 1821, Eiserner-Thor-pass 1750, Fogaras 1722, Hermannstadt 1680, Karlsburg 1711, Kronstadt 1702, Mediasch 1705, Oitoss-pass 1751, Rothen Thurm-pass 1751, Radna 1771, Schässburg 1750, Szamos-Újvár 1739, Sebesvár 1750, Tömös-pass 1730, Törzburg-pass 1730, Vulkan-pass 1734, Maros Vásárhely 1753. 60 OMF LT 89/1882. fil OMF LT 70/1883-ban a következő felvételekről számol be: „A felvételeket úgy sorolom fel amint azokat egymás után felvettem: F'raknó várat, a nagymartom és marci templomokat, Kabold várat ós a templomot, Lákompakot és NémetKeresztúrt, Lánzsér-várromot Dorft kis várkastélyt, Léka és Kőszeg várakat, Borostyánkőt, az óvári várkápolnát és a sámfalvi templomot, Németújvárt és a monyorókeréki erősített várkastélyt és a templomot." OMF LT 74/1884-ben munkáját így körvonalazza: „Felvettem következő várakat s'p. Németéijvár, Dobra, Felső Lendva, Muraszombat, Rakicsán, Belatincz, Alsó Lendva, Szóchy-sziget, Lenti, Csáktornyát s' miután Köpcsén és Magyar-Ovár a nyugati határ védrendszerébe esik, ezeket is. Az utamban előtalált oly templomokat, melyek tudomásom szerint még felvéve nincsenek szintén felvettem s'p: a vizlendvai tissinai, borecsai, matyenczi és tótlaki templomokat. Utóbbi kettőnek falfestményeit dr. Rómer Flóris közölte." OMF LT 64/1885. szerint Könyöki munkái: „Tisztelettel jelentem, hogy Nagyságod által kijelölt erősített pontokat mind felvettem s'p: Tata, Vitám, Gesztes, Csókavár, Várpalota, Pusztapalota, Csesznek, Veszprém, Esék, De ve f ser, Somlyó, Vázsony, Zádor, Hegyesd, Csobáncz, Szigliget, Sümeg, Rezi és Tátika várakat, tovább a vázsonyi, alsózsidi, szántén templomokat, melyek még felvéve nincsenek, végre Sz. Gróthon egy templom romot. Hogy ez idén sikerült ily számos várat felvenni, annak t ulajdonítható, hogy a várak többnyire kis terjedelműek." 62 OMF LT 11/1885. Könvöki működéséről még az alábbi iratokban találunk adatokat: OMF LT 15/1880., 1/1881.,30/1883., 64/1882.,3/1884., 7/1884.,4/1887.,4/1888. 93 OMF LT 6/1882., a Huszkára vonatkozó iratok: OMF LT 8/1883., 27/1883., 67/1883., 68/1883., 37/1884., 38/1884., 19/1886., 25/1887., 48/1887., 19/1888. 64 Huszka mint etnográfus ismert. 18ö4-ben született, a budapesti műegyetemen végzett tanulmányok után rajztanárkópzőbe ment. Tanulmányait befejezve Erdélyben tanárkodik. A bizottság is elsősorban a Székelyföldön előkerült középkori falképek „lefejtésé"-re és lemásolására használja fel. Egyébként is Erdélyben volt a legnagyobb szüksége képzett művészekre a bizottságnak. Horváth Miklé>sra vonatkozó iratok: OMF LT 86/1882., 1/1883., Szinte Gáborra vonatkozó iratok: OMF LT42/1884.,62/1885.,5/1886.Linhardt megbízatása: OME LT 27/1886., Háry Gyula munkái: OMF LT 4/1886., 50/1886. 1864-ben született Zalaegerszegen. A Mintarajziskola elvégzése után egyike lett a legkeresettebb illusztrátoroknak, nagy jellemző erő, részletezőképesség alkalmassá tették műemléki munkák végzésére, Pásztor József megbízatása: OMF LT 46/1887. 65 OMF LT 38/1883., OMF LT 36/1888. 69 OMF LT 25/1880. Dr. Borsos Béla: I. közlemény 59. 1. OMF LT 95/1880. 67 OMF LT 96/1880. 68 OMF LT 10/1881. 69 OMF LT 16/1881. 70 OMF LT 14/1881. 71 OMF LT 30/1884.