Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

dését kifejező összefüggéseit a történeti és esztétikai értéket_együttesen megőrizzük. A budai várnegyedben a háborús sérülések nagy. meglepetéssel szolgáltak, mert sok olyan gazdag középkori részlet láthatott napvilágot, amelyet eddig nem ismerhettünk. A felszínre került leletanyag gondos kutatásra csábított, és így kitűnt, hogy az épületek nagy része gótikus részletekkel rendelkezik, és ezeket mint a magyar középkori építészet kulturális értékeit, gondos szakavatott restaurálással bemutatásra is érdemesíthettük. Ezzel a módszerrel a budai Vár területén jelentős értékek feltárására és bemutatására került sor, és a gyakorlat alapján így vált a tudományos feltárás és dokumentálás a magyar műemlékvédelem fontos és nélkülözhetetlen módszerévé. Ezzel a metodikával az épület teljes történeti valóságát, építési folyamatát megismerhetjük, értékelhetjük, és mindazt megőrizzük, ami bemutatásra érdemes. Látható, hogy a fenti műveletek elvek és módszerek alapján hozhatnak olyan konkrét eredményeket, amelyek közül néhány jé) példát említünk a következőkben: A Tárnok u. 1. sz. épület homlokzatán a jelenlegi gazdag copf kapuzat mellett előkerült a középkori bejárati nyílás kőkeretezése is, amelyet ablakként működtetve lehetett felhasználni anélkül hogy a homlokzat kompozíciós rendszerét zavarná. Az Országház u. 2. sz. épület (39. kép) udvarán a gótikus árkádsor a homlokzat szerves részévé válhatott (Csemegi J., Budai A. és Király J. építészek munkája). Az Országház u. 18—20 — 22. sz. épületek (40. kép) homlokzatain a középkori részletek bemutatása esztétikus megoldást eredményezett (Borsos L. és Dragonits T. építészek munkája). A Tárnok u. 14. sz. épületen az eredeti falfestmények visszaállításával a homlokzatképzés középkori jelleget öltött, csupán az ablakkeretek visszaállítására nem volt adat, és így az emeletén a barokk ablakkeretek maradtak meg. A Táncsics M. u. 26. sz. épület utcai homlokzata és a Hess András tér 3. sz. épület (41. kép) Fortuna utcai homlokzatának középkori maradványai is szerencsés megoldásként jöhetnek szóba, mert utalnak a történelmi alakulásra, jelzői lehetnek a kornak, az időnek, és jelentéstartalmukkal a kontinuitás eszközeivé válhattak. A periodizáció egyik legszebb példája a Mária-Magdolna-torony gótikus építményéhez csatlakozó Thalherr-féle copf előcsarnok. Olyan harmonikusan kapcsolódik szerves egésszé a két stílusú épület, hogy minden összeépítésnek vagy különböző korú épületek összekapcsolásának hazai gyakorlatunkban legszebb példájaként tekinthető. 50. kép. A Szentháromság utca és a Mátyás-templom képe a XIX. századból