Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben
51. kép. A Mátyás-templom és a Szentháromság utca mai képe A középkori ülőfülkék Közismert, hogy az építészeti alkotásban milyen döntő szerepe van a belső térnek. A budai várnegyed kis házaiban gyakran a legnagyobb és a legjelentősebb enteriőr a boltozatos kapuesarnok, amelyet íves vagy gazdag mérmüves kőrácsokkal képzett ülőfülkesorok tagolnak, díszítenek egyik vagy mindkét oldalán. Ezek a változatos és sajátos építészeti részletképzésű ülőfülkesorok a várnegyed különlegességeinek számítanak. A második világháború előtt mindössze csak néhány házat díszítettek ülőfülkék, ma viszont a közelmúlt két utóbbi (Dísz tér 4 5., Fortuna u. 4.) feltárásával együtt már 38-at ismerünk. Restaurálásokkal, kiegészítésekkel együtt a korszerű műemlékhelyreállítási módszerünk fontos dokumentumai. Művészettörténeti és építészettörténeti jelentőségük pedig abban áll, hogy egyházi és városépítészeten kívül polgári házakban csak Magyarországon találhatók és zömmel csak a várnegyedben. A XIII XV. századi ülőfülkék vagy sediliák rendkívül változatos és esztétikus kiképzéssel és formával gazdagítják a lakóházak kapucsarnokát, és azoknak sajátságos megjelenést biztosítanak. Ezeknek a középkori fragmentumoknak a jelentősége abban áll, hogy utalnak a történetiségre, az időre, művészi kiegészítői a kapucsarnokoknak, és kompozíciós elemei az alkotások építészeti egységének (42., 43., 44. kép). A terület felhasználása és fejlesztése A budai várnegyed, mint történelmi városrész egymásra épült és rétegződött korok és kultúrák építményeinek térbeli egységéből tevődik össze, de az alkotások zömét minden időben lakóépületek képezték. Funkcionális felhasználásuknál a közintézmények létesítését is biztosítani kívántuk, sőt kereskedelmi létesítmények és kulturális jellegű intézmények idehelyezésére is törekedtünk. Ezzel biztosított, hogy sem éjszaka, sem pedig a na]) más szakában idegenforgalom nélkül sem válhat élettelenné. F]gy történelmi városrész rekonstrukciós feladatában is úgy kell eljárni, mint egy korszerűen épült mai város esetében. A terület szükségletének megfelelően biztosítani kell a közintézményeket, a. kereskedelmi és kulturális ellátottságot is. Tehát az urbanizáció mai köveÖl