Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Erdélyi Zoltánné – Sisa Béla – Wirth Péter: Népi műemlékek védelme 1971-1972

30 5. kép. A kiskundorozsmai szélmalom helyreállítási terve, metszet A harangláb hozzáférhetősége és esetleges idegenforgalmi bemutatása miatt az egyház és az OMF közösen elhatározta, hogy a haranglábat eredeti helyéről mintegy 100 méternél távolabbra helyezi. Jelenlegi helyén nagy távolságból láthatóvá vált, és az ide látogatók számára is hozzáférhető lett. Idegenforgalmi jelentőségét növeli, hogy a harangláb melletti gerencsérműhely hagyományos gödörházi kerámiát készít. A helyreállítás során a faanyag mintegy 40%-át kellett pótolni. Az áthelyezett harangláb szigetelt betonalapra került. A faanyagot és a zsindelyfedést karbólineummal impregnálták. Visszaállításra került az ácsolt bejárati ajtó és a torony csúcsán levő dísz. A haranglábra villámhárító is került ( 304. kép). Tervező: Sisa Béla; munkatársa: Mezősi József (OMF); a torony történetére vonatkozó adatokat Juhász László lelkész gyűjtötte össze; kivitelező: a bajánsenyei Kerkamenti MGTSZ, ácsmester: Ballá Gyula. A kiskundorozsmai szélmalom 1908-ban, eddig ki nem derített okokbé>l, összedőlt. A malom helyreállítását a község nevezetességéhez ragaszkodó lakosság és a helyi tanács vezetői segítették elő. A helyreállítás anyagi fedezetét a megyei tanács, a járási hivatal, a nagy községi tanács és az OMF biztosította. Az összedőlt malom rekonstrukcióját népi műemléki értéke és idegenforgalmi jelentősége tette szükségessé. A malom helyreállítási tervének elkészítéséhez (305. kép) rendelkezésünkre állt egy 1966-ban készült műszaki felmérés, ennek ellenőrzésére Horn Antal adjunktus (Műszaki Egyetem) hivatalunk megbízása alapján elkészítette a malom fotogrammetriai szerkesztését, először alkalmazva ezt a módszert Magyarországon műemlékhelyreállításnál. A malom szerkezetének valamennyi alkatrésze megmaradt, a törmelék széthordásakor gondosan vigyáztunk arra, hogy minden alkatrész megmaradjon, és fedett helyen legyen tárolva. A bontás alkalmával valamennyi malomalkatrészt megszámoztak. A bontási munkák alkalmával, emlékezetből készült rajzot és az elemek számozását az utolsó dorozsmai szélmolnár fia, Faragó Béla készítette el. A helyreállításnál a malom az eredeti helyén beton alapra lesz helyezve, a tégla térdfal deszkaszigeteléssel készül, és erre az eredeti anyagok és méretek felhasználásával készítjük el a homogén szikes, törekes, vályogtégla felmenő falazatot. A malomszerkezet kisebb javítások és pótlások segítségével egyértelműen visszaállítható. A nyílászáró szerkezetek és a tetőzet jelentős része megmaradt, és visszaépítésre kerül. A vitorlák a