Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Czagány István: A budavári Berényi-Zichy-palota építéstörténete és műemléki helyreállítása

palota műemléki helyreállítása. „Építés-Építészettudo­mány." I. kötet. 3 — 4. sz. Budapest, 1970. 351. o. 29 Ilyen lépcsőház — csigalépcsőtorony — falait tárta fel a kutatás a Fortuna utca 10. és Tárnok utca 16. sz. épületben, azonos fekvéssel. Lócsy Erzsébet szerint a toldaléképítmény északi homlokzata — a kapualj nyugati­szélső, két keresztboltozatos szakasza területén — két árkádívvel lehetett megnyitva. A 17. sz. jegyzetben i. m. 358. o. E feltevése összeegyeztethető lépcsőház elkép­zelésünkkel, mert ugyanilyen árkádos megoldás csatla­kozik az Úri utca 38. sz. ház kapualji déli falának nyugati végéhez is, amelyhez szintén XVI. századi eredetű lépcsőház kapcsolódott. Gzagány Istvánnak a 28. sz. jegyz.-ben i. m. 352. o. és a 4. kép. 30 Az utolsó ülőfülke keleti pillérének külső oldalán ajtókeret profilja maradt meg. A követ a Vármúzeum tárta fel 1957-ben. Lócsy Erzsébet 17. sz. jegyzetben i. m. 359. o. 0 egyébként a toldalék kapualj két keresztbolto­zatos szakaszát feltételesen, szintén XVI. századinak minősítette. 31 A déli fal ülőfülkéinek profilja külső síkján kettőzött horonnyal indul, homloksíkra merőleges és azzal párhuza­mos lemeztagokkal folytatódik, végül élszedéssel fejeződik be. Az északi fal ülőfülkéinek profilja külső síkján fél körtetaghoz kapcsolódó hurka-tagozattal indul, homlok­síkkal párhuzamos lemeztag segítségével folytatódik, és negyedkörös horonnyal fejeződik be. Főként az utóbbinál kézenfekvő, hogy a „grafikus stílus" hanyatló periódusá­nak abból a korszakából valé>, amikor a tagozat kapcsolás már más stílusú elemekkel keveredett (körtetag). Lásd Gzagány István: A grafikus stílus várnegyedi emlékei. Budapest Régiségei. XIX. köt. Budapest. 1960. 41 —43. o. Az 1967. évi helyreállítás során a déli fal fülkesorát három fülkével állították helyre — tévesen. Vö. Gerevich Lászlónak a 20. sz. jegyzetben i. m. 173. o. 25. kép. 1. sz. téves házszám-megjelöléssel és Lócsy Erzsébetnek a 17. sz. jegyz.-ben. i. m. 359. o. 66. kép. (Dr. Csemegi József és Ilosfai József rekonstrukciói.) Az északi fal ülőfülkesorá­nak ,,in situ" padkakövóre, az azon fennmaradt vakolat­lenyomatokra és a másodlagosan felhasznált köveire vonatkozóan ugyanott a 361. o. és a 68 — 70. sz. képek. 32 Mindössze négy kőlépcsőfok és ezekre merőleges irányban három harántfal-alapozás került elő az emeleti feltöltés lehordása után 1953-ban. Ezek közül a keleti szélső egybeesett a földszinti, kapualjtól délre fekvő raktárhelyiség nyugati falával. A másik kettő barokk korúnak bizonyult. 33 A Fortuna utca 10. sz. háznál és a Tárnok utca 16. sz. háznál is az egyik udvarra néző helyiség nyugati falához csatlakozott a lépcsőház, illetve a csigalépcsőtorony. 34 Északi homlokzatát bordó alapon fehér csíkozással festett reneszánsz, kváderhálós homlokzatfestés borí­totta. Ennek maradványai még 1961-ben is láthatók voltak, és a mai földszintről felnyúltak az emeletre — bizonyítva a reneszánsz szárny egy-, illetőleg kétemele­tes voltát. Az épületszárny falai ugyanazzal a habarcs­anyaggal épültek, mint amilyen a homlokzatvakolás céljára szolgált. Ez a jellegzetes reneszánsz habarcsanyag és homlokzatfestés az Úri utca 31. sz. épületen az első emeleti, vízszintes záradékéi ablakok kőkereteire ráfut­tatva került elő. Az ablakkeretek ezen a házon az 1440 utáni évtizedben keletkeztek, tehát a habarcs és a festés csak ezután kerülhetett rájuk. Gzagány István: A buda­vári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helvreállítása. Budapest Régiségei. XIX. köt. Budapest, 1959. 379-380., 385., 397. o. 23. jegyz. és Czagány Istvánnak a 19. sz. jegyzetben i. 1. m. 347-348. o. 30. jegyz. 35 Földszinti helyiségei jelenleg jórészt az udvari szint alatt feküsznek. A mai félemelet volt eredetileg az első a jelenlegi első pedig a reneszánsz időkben a második emelet. A szintek mélyebb fekvése is megegyezik az Úri utca 38. sz. délnyugati udvari szárnyának a helyzeté­vel. Lásd Czagány István 28. sz. jegyz.-ben i. m. i. h. 3<í Az ajtókeretkő asztaloshornyával kifelé van fordítva, ami az Anna utca 2. sz. utcai homlokzatának földszintjén és az Úri utca 24. sz. kapualj déli falában hasonlóan elhelyezett ajtókeretkövek alapján ítélve török kori sajátság. 37 A keleti szélső boltozati heveder déli válla a XIV. századi üzletablak nyílásába van beépítve, ami az annál okvetlenül későbbi eredetét bizonyítja. Erre vallott a kapualj északi falában levő, vízszintes záradékéi ajtó­keretkő küszöbe előtt feltárt, kettős padlószint kövezése is. A felső a XV. század végén keletkezhetett, az alatta levő, apróra tört kőburkolat korábban, csakis a XIV. században. Lócsy Erzsébetnek a 17. sz. jegyzetben, i. m. 362. o. Az ajtónyílás befalazásában reneszánsz párkánykő volt másodlagosan elhelyezve, ami a harmadik építési periódust képviselte. A csúcsíves záradékú ajtókeretkő küszöbét viszont már elzárta a XV. századi padlószint és csak a korábbi kapcsolódott hozzá. Ez a tény eldöntötte ennek az ajtónak az előbbinél korábbi, XIV. századi eredetét is. 38 Ez a lépcsőház nemcsak alaprajzi hasonlóságot mutat az Úri utca 42. sz. épület szintén kapualjtól északra fekvő, háromkarú, kora barokk lépcsőjéhez. Tipológiai hasonlóságról is lévén szó, a lépcsőház nyitott, árkádíves volta azonosnak mondható az ottani megoldással. 39 Az épületszárny földszint feletti boltozatai részben a XVIII. század derekáról, részben — a nyugati, utolsó két csehboltozat — pedig a XVIII. század végéről szár­maztak . 40 A födémeket szakaszonként építették, ezért lettek azok különböző magasságúak. 41 Az ablakok könyöklői alá új kötényeket falaztak. Ezeket azonban 1905-ben levésték, és jelenleg csak a lábazat uknak csorba téglasorai bizonyítják egykori létüket az északi irányból számított 5., 6. és 7. emeleti ablak alatt. 42 Ez a főpárkány feltűnő formai és profilrokonságot mutat a Táncsics Mihály utca 21 — 23. sz. épület főhom­lokzatának 1. emeleti ablakai fölött levő szemöldök­párkányokkal. Olyannyira, hogy valamennyit egy mester kezétől származtathatjuk. Éppen ezért a Táncsics utcai ablakokhoz tartozó köténydíszek is — hasonló módon ­valószínűleg rokonságban lehettek az Úri utca 48—50. sz. levésett, eredeti köténymotívumaival. 43 Salgari de Salger 14. sz. jegyz.-ben i. helyszínrajzán már fel van tüntetve a nyugati szárny, de még nincs összeépítve az északi szárnnyal. 44 A lépcsőház oldalfalait és boltozatait kék, valamint sárga csíkokkal keretezett, festett sematikuspanneau-k díszítették, amelyeket 1955-ben bemeszeltek. 45 Johann Lipszky a 15. sz. jegyz.-ben i. helyszín­rajzán már a teljesen körülépített udvar látható, ami ezek szerint 1810-ben már készen állt. Ugyanezt erősíti meg Vasquez 1838. évi helyszínrajza is. Hasonlóképpen ezt az állapotot mutatja E. Dismas 1870. évi 1 : 720 léptékű helyszínrajza. Budapest Főváros V. B. VIII. Városrendezési és építészeti osztály térképtárában levő eredeti. Valamint Marek János : „Buda szab. kir. főváros egész határának másolati térképe . . . 1873." Budapest, Fővárosi Levéltár: Vár. B-14/15. és B-15/22. szelvényein. Fővárosi Tanácsháza: V., Városház utca 9—11. sz. II. em.

Next

/
Oldalképek
Tartalom