Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972

ben mindig a védett építmény fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága — az építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve útján köteles a fenntartásról gondoskodni, és az építmény állapotát, állékonyságát időszakonként felülvizsgáltatni. A MŰEMLÉKI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Az építési törvény értelmében

40 ,,az építésügyi, igazgatás körébe tartozó hatósági feladatokat ha a jogszabály másként nem rendelkezik a tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei látják el". A műemlékvédelmi hatósági feladatok ellátásával az építésügyi kormányrendeletnek

41 ettől eltérő rendelkezése a műemléki hatóságot bízza meg. Erre azért volt szükség, mivel a műemlékvédelmi tevékenység ellátása speciális szakmai felkészültséget igényel. A műemlékvédelem területén tehát egyfelől a műemléki hatósági hatáskör, másfelől az általános építésügyi hatósági hatáskör érvényesül. A tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei általános hatáskörű építésügyi hatóságként a műemlékileg védett építményekre és területekre is kiterjedően ellátják a területfelhasználások, a telekalakítások és az építkezések hatósági engedélyezését, továbbá az építmények állapotának, rendeltetésszerű használatának és jókarbantartásának hatósági ellenőrzését, valamint a szabályos állapot megteremtéséhez szükséges munkálatok elvégzésének elrendelését és a végrehajtás kikényszerítését. Ez a kettős hatásköri elv azt eredményezi, hogy az építésügyi hatóság általában a műemlékvédelmet szolgáló intézkedéseket mérlegelés alapján saját hatáskörben megteheti, de ha a műemléki hatóság kezdeményez ilyen intézkedést, annak mérlegelésére az építésügyi hatóságnak nincs módja, az ilyen kívánt hatósági eljárást köteles folyamatba tenni. A tanácsi rendszeren belül bekövetkezett változások és jogkörleadások eredményeképpen az építésügyi hatósági jogkört jelenleg - első fokon - a következő szervek gyakorolják: A fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve. Megyei városban a (megyei városi) kerületi hivatal. Városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve. Nagyközségben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községben a nagyközségi (községi) tanács szakigazgatási szerve. Városi irányítás alatt álló, építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott községben a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (megyei városnál a kerületi hivatal). Az építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott községben a járási hivatal . Az építésügyi jogszabályok községek esetében általános, illetve a meghatározott ügyekre kiterjedő első fokú építésügyi hatósági jogkört állapítanak meg.

42 A műemléki védettség alatt álló építményekkel kapcsolatos építési ügyekben csak az általános első fokú építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községi szakigazgatási szerv járhat el. A műemléki hatósági engedélyezés az építési engedélyezési eljárás keretében történik.

43 Az építési törvény az építésügyi hatósági engedélyezésnek csak az alapelveit állapította meg,

44 lerögzítve, hogy az építési munkákhoz a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az építésügyi törvény meghatározta a szakhatósági engedélyezés alapelveit is.

45 Ennek lényege az, hogy „ha jogszabály az építésügyi hatósági engedély megadásával kapcsolatban valamely állami szerv előzetes meghallgatását vagy hozzájárulását írja elő, a határozathozatal előtt gondoskodni kell az érdekelt szerv szakvéleményének beszerzéséről és annak előírásait az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni." A műemléki hatóság olyan szakhatóságnak tekintendő, amelynek szakvéleményét minden műemléki érdeket érintő munka engedélyezése előtt meg kell szerezni."

1 Míg az Országos Építésügyi Szabályzat

47 csak azokat az építési munkákat sorolja fel, amelyekre a műemléki védettséget élvező építményeknél az építési engedélyezésre fennálló általános szabályokon túlmenően építési engedélyt kellett kérni, a szabályzatban nem voltak megtalálhatók maguk az általános szabályok. Ezt a joghézagot pótolta az építési engedélyezésre vonatkozó miniszteri rendelet. Bár az engedélyezési eljárásra vonatkozó két jogszabály eltér egymástól, mivel az előbbi az építési engedélyhez kötött építési munkákat és bejelentési kötelezettség alá eső építési munkákat határozza meg, míg a jelenleg hatályos jogszabályban építési engedély alapján végezhető és építési engedély nélkül végezhető építési munkák szerepelnek, műemléki vonatkozásban lényeges eltérés nincs, ugyanis a védettség alatt álló épületeken bármely munka műemléki hatósági engedélyezés alá esik. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján

48 előfordulhat olyan eset is, amikor valamely munkára építési engedélyt nem kell beszerezni, de a műemléki érdekre tekintettel a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásának beszerzése változatlanul szükséges. Ha ilyen esetben a szakhatósági előírástól eltérő módon vagy anélkül végzik el a helyreállítási munkákat, a mulasztás ugyanolyan jogkövetkezményekkel jár, mintha építési engedély nélkül valósították volna meg.