Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szakhatóságok általános érvényű hatósági előírásokat adjanak ki, s ilyen esetben a közreműködésüket mellőzni lehet. Műemléki érdekből tekintve a védett építmények egyedi, esetenként elbírálandó értékeit — ilyen általános érvényű hatósági előírások kiadására nincs lehetőség, ezért a műemléki szakhatósági hozzájárulást mindig esetenként kell beszerezni. A műemléki hatóságnak az elrendezési tervre, továbbá az építési munkák műszaki terveire vonatkozó szakvéleményét — hozzájárulását — általában a tervező köteles beszerezni. A jogszabály előírja, hogy a műemléki hatóság köteles a kezdeményezett eljárásban részt venni, s a tervező kérésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani. Olyan esetben, amikor építési engedély nélkül végezhető munkákra irányul a kérelem, a műemléki hatóság hozzájárulását az építtető közvetlenül is beszerezheti. A műemléki hatóság hozzájárulását az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt, általában megkeresés útján, illetve helyszíni szemle során kell beszerezni. A műemléki hatóság a hozzájárulás megadása, illetve megtagadása kérdésében a hozzá érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles dönteni, illetőleg helyszíni szemle során jegyzőkönyvi engedélyezésre is sor kerülhet, de legkésőbb a szemle időpontjától számított 8 napon belül állást kell foglalnia. A határidő elmulasztását a hozzájárulás megadásának kell tekinteni. 19 A műemléki hatóság hozzájárulásában a műemlékvédelem érdekeit biztosító előírásokat, kikötéseket, feltételeket határozhat meg, melyek az építési engedély megadására jogosult hatóságokat kötik, vagyis ezeket kötelesek kiadott határozatukba belefoglalni. Amennyiben elutasításra kerül sor, az építésügyi hatóság is csak elutasító határozatot hozhat. Amennyiben a műemléki hatóság az egyes államigazgatási eljárásokban a jogszabályok alapján önállóan intézkedik — ilyenek az építési engedély nélkül végezhető építési munkák - , a kiadott szakhatósági hozzájárulása ellen közvetlen fellebbezésnek van helye. Általában azonban a műemléki hatósági hozzájárulásban tett kikötések ellen közvetlen fellebbezésnek nincs helye, mivel ezeket az egyéb államigazgatási határozatokba építik be, például az építési hatósági engedélyben írják elő. Á határozatba foglalt műemléki hatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokon eljáró építésügyi hatétság a műemléki szakhatóság felügyeletét ellátcS szakigazgatási szerv állásfoglalása alapján határoz. 50 A műemléki hatósági előírások ellen mindazok fellebbezhetnek, akiknek jogát a határozatnak ezek az előírásai sértik. Mivel a fellebbezés műemlékvédelmi szakkérdésben elfoglalt hatósági álláspont megváltoztatására irányul a fellebbezés ügyében másodfokon eljáró hatóság az elsőfokú határozat előírásaitól eltérően csak akkor határozhat, ha a fellebbezéssel megtámadott előírást a műemléki hatóság felügyeletét ellátó szerv előzetesen felülvizsgálta, megsemmisítette, vagy módosította. Á Budapesti Műemléki Felügyelőség műemléki hatósági előírásai ellen irányuló fellebbezések elbírálásánál az Országos Műemléki Felügyelőség, míg az OMF előírásai ellen irányuló fellebbezéseknél az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium jogosult a felügyeleti szerv állásfoglalásának kiadására. A műemlékvédelmi szabályok és előírások hatósági úton történő érvényre juttatása építésügyi hatósági jogkörbe tartozik. Á szabálytalan építkezések, telekalakítások, területfelhasználások meggátlása műemléki épületeknél és területeknél vagyis a hatósági ellenőrzés — elsősorban az építésügyi hatóság feladata. Az építésügyi hatóság mellett természetesen a műemléki hatóság is jogosult közvetlen ellenőrzészésre. Ilyenkor azonban megállapításai alapján a szükséges hatósági intézkedéseket az építésügyi hatóságtól kell kérnie. Az építésügyi hatóság ellenőrzését a megítélése szerint szükséges időközönként esetileg végzi. A műemléki építmények vonatkozásában ezen az eseti ellen őrzésen túlmenően a jogszabály háromévenkénti rendszeres felülvizsgálatra is kötelezi az elsőfokú építésügyi hatóságot. 51 Ez az ellenőrzés nagyobb mérvű, mint a. folyamatos általános ellenőrzés. Egyrészt azért, mert egy időben valamennyi védettséget élvező építményre, másrészt azért, mivel ezek állapotának és használatának minden lényeges körülményére kiterjed. Ezt a különleges eseti ellenőrzést — a lényegét tekintve a műemlékileg védett építmények három évenként visszatérő leltározásának tekinthetjük. A felülvizsgálat célja a védett építmények állapotának és használatának a műemléki állag szempontjából történő ellenőrzése. Amikor a védett építmények állapotát a műemléki állag szempontjából vizsgáljuk, akkor elsődlegesen a műszaki állapot mellett a műemléki értéket adó részek ép és változatlan állapotban való fenntartását kell elbírálni. A védett építmények azonban sohasem vizsgálhatók csak építmény mivoltukban, nemcsak maguk az építmények, hanem a hozzátartozó park, előudvar, udvar, melléképületek, kerítés stb. állapota is ellenőrizendő. Ez a vizsgálat nemcsak a védett építmény hasznosítását hivatott elbírálni, vagyis azt, hogy az épületet történeti és művészi értékével és jellegével megegyezően méltóan használják-e, hanem adatokat szolgáltat a tervszerű műemlékvédelmi munkához is, és alapul szolgál annak megállapításához, hogy az adott építmény védelmére milyen intézkedéseket kell foganatosítani. A jogszabály nem írja elő a felülvizsgálat módját, csupán az ellenőrzést és az észrevételek mű-