Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972

Ez utóbbi esetben a műemléki környezet és a műemléki jelentőségű terület védelme hasonlít egymáshoz. A kettő között azonban az a különbség, hogy míg a műemléki környezetnél mindig egy adott műemlék nagyobb környezetét védjük, addig a műemléki jelentőségű területnél mindig az egy területen előforduló több műemlék összefüggő területének védelmére kerül sor. Előfordulhat olyan eset is, amikor műemléki környezeten kívül válik szükségessé a műemléki hatóság beavatkozása. Például, ha olyan új épület építése ügyében kell állást foglalni, amelynek elhelyezése, tömege, külső megjelenése valamely védett műemléki építmény jellegét és művészeti megjelenését bármely módon érinti. A műemléki védettség terjedelmét az új jogszabály

11 az eddiginél pontosabban határozza meg. A műemléki védettség ugyanis nemcsak az adott építményre, hanem az építményhez tartozó földrészletre - parkra, udvarra, a kerítésre, a támfalra és a melléképítményekre is kiterjed. Ezek az alkotóelemek minden esetben a védetté nyilvánított építmény részei, tehát nem tartoznak a műemléki környezethez, amely ezeken túlmenően élvez védettséget a jogszabály alapján, illetőleg külön határozattal történő nyilvánítás folytán. A műemléki fogalommeghatározásokban építményre, egyél) alkotásra, annak tartozékaira, továbbá a velük kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotásokra vonatkozó utalás található. Az építmény, egyél) építmény és az épület fogalom-meghatározását külön jogszabályok tartalmazzák.

12 Építménynek tekintendő minden végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű olyan műszaki alkotás, amely csak a talajjal való egybeépítés (alapozás) vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jöhet létre, és a talajjal való egybeépített sége csak anyagaira, elemeire történő szétbontás útján szüntethető meg. Az építmények körébe elsősorban az épületek tartoznak, de ide sorolandók az építménnyel össze nem függő, közterületen felállított szobrok és emlékművek is. Az egyéb építménykategóriába a műemléki objektumok közül a hidak sorolhatók. Épületnek tekintendő a környező külső tértől térelzáró szerkezetekkel részben vagy egészben elhatárolt olyan műszaki alkotás, amely az ember bármely tevékenységét, az állatok tartózkodását vagy szilárd anyagok tárolását szolgálja. Egyéb alkotásnak minősülnek a történeti és művészeti értékű történeti kertek, melyek általában a műemléki épület megalkotásával egy időben tudatos kertépítési-építészeti munka eredményeképpen jöttek létre. Tartozéknak minősül a jogszabály alapján

13 mindaz a dologi tárgy, amely az adott építmény rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához szükséges, vagy azt elősegíti, de az építményről való leválasztással sem az építmény, sem a leválasztott tartozék nem semmisül meg, illetőleg a leválasztással értéke vagy használhatósága számottevően nem csökken. A műemlékeknél és a műemlék jellegű épületeknél valamennyi tartozék, a városképi jelentőségű építményeknél csupán a külsőleg látható tartozékok állanak műemléki védettség alatt. A műemlékvédelmi tevékenység a fentiek szerint az ingatlan jellegű emlékekre terjed ki, míg az ingó jellegű emlékek muzeális tárgyakként nyernek védelmet.

14 Olyan esetben, amikor a muzeális tárgy védett műemlék tartozéka, a védelemre a műemlékvédelem szabályait kell alkalmazni.'

5 Az eredeti helyükről szabadtéri néprajzi gyűjteményekbe betelepített zömmel néprajzi és ipari jellegű — ingatlan emlékek a műemléki védettség megszüntetésével a továbbiakban a muzeális emlékekre vonatkozó jogszabályok alapján nyernek védelmet. Megjegyzem azonban, hogy bár ezeknek a muzeális emlékeknek a szabadtéri néprajzi gyűjteményekbe történő felépítése építési engedély nélkül végezhető, de az építési munkákra az egyéb haté>sági előírások — ezek között a műemlékvédelmi szakhatósági kikötések is vonatkoznak, vagyis a műemlékvédelem követelményeit a betelepített épületeknél is érvényre kell juttatni, a kötelező fenntartás és a helyreállítás ugyanúgy alapkövetelmény, mint a helyszínen fenntartott védett műemléki épületeknél.

16 A MŰEMLÉKEK HASZNOSÍTÁSA A védetté nyilvánítással a hatósági intézkedés kapcsán jogok és kötelezettségek keletkeznek. Emiatt feltétlenül szükséges, hogy mind a védetté nyilvánításról, mind a védettség megszüntetéséről az építmény tulajdonosa állami tulajdon esetén az építmény kezelője, illetve használója, valamint mindazok a szervek, amelyek a hatósági intézkedés kapcsán bármely vonatkozásban érdekeltek, tájékoztatást kapjanak. Ilyen érdekeltnek kell tekinteni a helyi és a megyei tanács végrehajtó bizottságát, az illetékes építésügyi hatóságot (szakigazgatási szervet), valamint a határozatot kezdeményező személyt vagy szervet is. A műemléki jelentőségű területtel és műemléki környezettel kapcsolatos határozatról a fentieken kívül értesíteni kell a védetté nyilvánított területen levő ingatlanok tulajdonosait is. Az általános szabály szerint az értesítésnek írásban kell megtörténnie, de műemléki jelentőségű terület és műemléki környezet esetében sor kerülhet közszemlére tétel útján történő értesítésre is. Ilyen esetben a helyben szokásos módon is közhírré kell tenni a védetté nyilvánítás tényét.

17