Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972
A jogszabály a tulajdonos (kezelő, használó) feladatává teszi, hogy a védetté nyilvánításról, illetve a védettség megszüntetéséről a bérlőket tájékoztassa, mivel különböző jogszabályok a bérlőkre vonatkozóan is állapíthatnak meg jogokat és kötelezettségeket az épület fenntartásával kapcsolatosan, és egyébként is az épület használata kapcsán a használónak tudnia kell a védettségről. A védett építmények hasznosítása szempontjából alapvető, hogy a használat a védett érdekeket nem veszélyeztetheti. 18 A gyakorlat bebizonyította, hogy a védett építmények épségben és a jelleg megváltoztatása nélkül történő fenntartása leginkább akkor lehetséges, ha azokat korszerű rendeltetéssel bekapcsoljuk a mindennapi életünkbe, hozzáférhetővé tesszük a széles tömegek számára, s ezáltal elősegítjük azok megismerését és megbecsülését is. A jogszabály előírja, hogy a védett építményeket csak az engedélyezett rendeltetési célra és a történeti és művészeti értékéhez, valamint jellegéhez méltó módon lehet hasznosítani, illetőleg használni. A használat módjának megválasztása a műemlékvédelem egyik alapvető kérdése. A legrosszabb használat is jobb, mintha a védett épület üresen áll, nincs gazdája. Mégis azt tarthatjuk a legszerencsésebbnek, ha az eredeti rendeltetésnek megfelelően van mód a műemlékek hasznosítására. Természetesen a változott történeti és társadalmi körülmények gyakran a funkció megváltoztatását igénylik példa erre a kastélyok —, ilyen esetben ezeket a legcélszerűbb közösségi célokra felhasználni, ezen belül is a kulturális és az idegenforgalmi elhelyezési igények kielégítésére hasznosítani a műemléki épületeket. Az építmények használati módjának és magának a funkciónak a megválasztásánál arra kell törekedni, hogy a tervezett új funkció ne feszítse túl az épület kereteit, az új hasznosítás ne járjon műemlékrombolással, s a használat méltó legyen a műemlékhez. A használati mód meghatározására államigazgatási határozattal kerül sor, leggyakrabban a közületi szervek elhelyezése kapcsán, illetőleg az állami tulajdonban levő ingatlanok kezelésbe adása során. 19 Altalános előírás az, hogy az építményeket csak a használatbavételi engedélyben, 20 illetve az egyéb hatósági határozatban meghatározott célra szabad használni. A jogszabály nemcsak a felhasználási mód megállapítására, hanem annak megváltoztatására is kötelezővé teszi a műemléki hatóság véleményének előzetes kikérését, és az eljáró igazgatási szervek kötve vannak a műemléki hatóság álláspontjához. Amennyiben a használat módja a védett érdekeket veszélyezteti, az építésügyi hatóság a műemléki hatóság megkeresésére vagy önálló kezdeményezésből elrendelheti a veszélyeztető magatartás megszüntetését és az eredeti állapot helyreállítását. 21 Mint már említettem, a műemlékek hasznosításánál előtérbe kerültek az idegenforgalmi szempontok, s erre vonatkozóan a műemléki jogszabályban is utalás található. 22 A műemlékek az idegenforgalom fellendülésével fokozottabban tölthetik be hivatásukat, mivel nagy tömegek számára nyújthatnak kulturális gazdagodást, maradandó élményt, ugyanakkor a műemlékek miatti vonzerő növekedésével az idegenforgalom további fellendülése is várható. Ezt az adottságot a különböző regionális területekre készített tervek elfogadásánál, a fejlesztési koncepció kialakításánál a kormányzat is figyelembe veszi. 23 A határozatokban felhívás található arra, hogy az adott területeken levő műemlékek feltárására, felhasználására, helyreállítására és védelmére, a jellegzetes falu- és városképi együttesek megóvására fokozott gondot kell fordítani, és lehetővé kell tenni, hogy azokat az érdeklődők széles körben megismerhessék. A védett építmények hasznosításának fontosságát az Országos Idegenforgalmi Tanács is felismerte, és ennek megvalósítását határozat kiadásával is elősegíteni igyekezett. 24 A védett építmények hasznosításával kapcsolatosan megjegyzem, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérösszegének 20%-os csökkentésére is módot ad a jogszabály, mivel a bérlőt olyan kötelezettségek is terhelik, amelyek műemléki védettség alatt nem álló épületeknél egyébként nem jelentkeznek. 25 A védett épületek hasznosításánál igen lényeges követelmény, hogy a tulajdonos, illetőleg a bérlő tegye lehetővé az épület megtekintését, mivel ehhez kulturális és egyéb érdekek fűződnek. A jogszabály 26 ezt a kötelezettséget elő is írja. A műemléki hatóság azonban nemcsak a megtekintés módját határozhatja meg, hanem az építmény megtekintésének lehetővé tételéért és a bemutatásért a tulajdonost, illetőleg a bérlőt meghatározott összegű díj szedésére is feljogosíthatja. A műemlékvédelemről intézkedő miniszteri rendelet a műemléki hatóságot, illetve a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatokat ellátó művelődésügyi szervet, valamint megbízottjaikat is feljogosítja a tulajdonos (bérlő) előzetes értesítése mellett a védett építmény megtekintésére és azokról rajzok, fényképek stb. készítésére és kiadványokban történő közzétételére.
