Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

a főoltárt, melynek már 1728 előtt állnia kellett, szintén lőcsei mester készítette. Megállapítása szerint ez a XVIII. század első felében Lőcsén élő Streeius János György szobrász műhelyében készült. A miskolci Proocollum szintén lőcsei szobrászt említ a főoltár mesteréül, de sajnos a nevének helyét üresen hagyva. Egészen biztos, hogy Kelemen Didák ugyanazzal a mesterrel készíttette el a miskolci főoltárt, mint a nyírbátorit, tehát Streeius János György szobrászt kell a miskolci főoltár mesterének is tekintenünk. Baranyai Béláné: A nyírbátori minorita templom berendezése. Művészettörténeti P^rtesítő. 19(50. 9. évf. 3. sz. 210. A főoltárképet pedig Szbiki István, a művészettörténetben még ismeretlen festő készítette, aki talán azonos azzal a „Pietori Stephani Cassoviensi" Kassai István nevű festővel, aki számadásunkban szerepel, s akit Kelemen Didák a nyírbátori kálvária munkálataival is megbízott. 36 Liber Variorum. 149. 1. — 37 Protocollum 1748 — 85. 7. 1.: „Secunda in Secunda Capella a siniatris Presbiterii collocata est Ara Passionis Dnum . . . nostri Jesu Christi. In cujus medio est Magnus Crucifixus, sub quo B. V. et S. Joannes stant, in Surnmitate est gloriosa Ressurreet io, reliquum Arae consistit ex omnibus Mysteriis Ejusdem Passionis arte statuaria ad vivum repraesentatibus, in parte quasi in caverna petrae Christus jacet sepultus." 38

Bados Jenő: Magyar oltárok. Bp. é. n. 66. L, CVI. tábla. — B. Qyürky Margit: A Báthoryak nyírbátori templomai. Bp. 1943. 41 — 43. 1. kép 40. 1. után. — Baranyai, Hildegard: Der Krucsay-Alter in Nyírbátor. Acta Históriáé Artium. 1959. 6. köt. 3 — 4. sz. 355 — 372. Képekkel. — Baranyai Béláné: A nyírbátori minorita templom berendezése. Műv. tört. Ért. 1960. 9. évf. 3. sz. 210. 3a S

'iebn

tacher : Wappenbueh des Adels von Ungarn. Nürnberg 1891, 1892. 629. 1. 40 Liber Variorum 1744. 449. 1. — Szabó Erzsébet: XVIII. századbeli iparművész^ Ferenc- (Minorita-) rendi fráterek. Művészettörténeti Értesítő. 1953. 1 — 2. sz. 184. 1. 41 Protocollum 1748 — 85. 7. I. — A számadáskönyvben Singer Mihály neve szerepel hol vezetéknévvel, hol anélkül ,,egri szobrász" jelzéssel. Személyét bizonyítja itt, hogy a számadáskönyv az említett tételnél ,,. . . pro altaribus B. V. Maria Cellensis"-en kívül még a Szent Ferenc oltáron végzett munkát is említi. Ezért a műnkéiért 1743-ban Singer Mihály nevét felemlítve fizetnek. 42 Protocollum 1748-85. 8. 1. 43 Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732 — 56: bevétel 1741. okt. 20., 1744. ápr. 9., Kiadás: 1740. máj. 3., 1743. dec. 11. „Statuario Agriensi Michaeli Singer super eonventionem altaris. S. P. Francisci 66.— Ft.", 1752. Jul. 22., dec. 23, 1754. ápr. 1. 44 Protocollum 1748 — 85. 8. 1. — Regestrum. . . Pecunialis 1732-56. „1736. okt, 27. Pro Ara S. Crucis 75.50 Ft." 45 Protocollum 1748 — 85. 8. 1. — A számadáskönyv 1748. ápr. 24-i adat szerint kulcs készült ekkor az oltárhoz. Ezti az oltárt a szobrász és az asztalos, a vörös márványozást és aranyozást a kassai festő saját költségén készíttette 1743 — 1744-ben. 48 P. Szendrey Bonaventura házfőnök közlése. 47 Protocollum 1748—85. 9. 1. — Regestrum Exitus Pecunialis Ao 1732—1756. bevétel 1743. szept, „ab Exc. Grali Splenyi p. Ara S. Joan Nep. ad interii percepti auri 20.— (84.54 forint), 1744. febr. 22. ugyancsak Splényi ad 10 aurei Hollandi (= 41.15 forint). Kiadás: 1744. jan. 28. Arculario ad raonem S. Joan.dati sunt 20.— Ft, 1744. máj. 10. Statuario erga Labore arae S. J. Nep. 30.- Ft," 48 Protocollum 1748 — 85. 9. 1. — Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732—1756. Kiadás 1744. ápr. 24. Fabro Ferrario pro clavis Aram S. Antonii et S. Athanogeris sustentibus. . . 49 Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732—1756. Kiadás 1751. febr. 5„ márc, máj. 19., a lakatos és asztalos munkákért. 50 Jelenlegi helyére 1766-ban helyezték el ós változtattak rajta, (leszedték a hangvetőről a Szent Antal szobrot és a halakat), s teljesen elkészítették. Diarium 1765—81: 1766. máj., jun. 21. 28. Liber Pecunialis Ao. 1763— : 1766. jún. 11., 1768. márc. 28. asztalos 65.- Rh ft, és 78.- Rh. Ft-t kapott, a szobrász 84.- Rh. Ft-t, József gyöngyösi festő 400,- Fh forintot, ő végezte az aranyozási munkálatokat is 1766. jún. 21 — 28. — Protocollum 1748—85. 10. 1.: A szószéken kívül a szentély két sarkában is volt egy-egy egyszerű katedra a fiatal hitmagyar rázok részére. — Fr. Piringerről bővebben Szabó E. i. m. 184. 1. 51 A Fáy-család nagy segítője, jótevője volt a rendnek, állandó kapcsolat volt köztük, s közülük többen a templom kriptájába temetkeztek. A Fáy-család címerét a helyi követelmények kényszere alatt a pad készítője némileg megváltoztatta. Azon ugyanis ágaskodó lóval szemben álló vitézt látunk. A padon a kazetták téglalap alakiiak, s így a magasságot megkívánó címer elrendezését szélességben igyekezett elrendezni. Ezért ágaskodó ló helyett állót alkalmaz, s oldalához állítja a vitézt. 52 Szabó E.: i. m. 184. — Az egri min. templom lecke oldali első padsorának lapját a miskolcival azonosan képezte ki. Az ev. oldalon állóra a Religionis szó helyett a S. FRANCISCI szavakat faragták. A második padsor lapjaira az égitesteket, illetve szimbolikus jelentőségű vallási tárgyú domborműveket faragtak. A szegedinél az első előlapok egyeznek a fentiekével, a második sor előlapjai részben díszítetlenek, — Liber Variorum 1744: „Tabula Mortuorum Religiosorum. 465. 1. Família Religiosa 196, 205, 206. 1., néhol hibásan Stekerle, Steer, Stehel de Eperies vagy Eper-nek írják. — Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732 — 56.: szerint 1752. dec. 23. ,,pro asseribus quercinia orgei sali munt. . . fl. Rh. 20.50" vették meg a faanyagot a padokhoz, 1755. nov. 9„ dec. 1, 28, „Fratri Josepho pro Sodalibus arculariis" kisebb összegeket kap. — Szmrecsányi M.: id. m. 94. 1. tévesen Stesselének olvasta. — Szabó E.: i.m. 184. — 53 Liber Variorum 1744.: Familia Religiosa 195, 196, 197, 205, 208, 210, 211. 1. 54 Protocollum 1748-1785. 10. 1. 55 Protocollum 1748—1785. 11. 1. — leírása: „...et siinplicibus coloribus aquaticis marmoreo modo incolaratum. Inferius sunt quasi Almaria duo lata cum cistis suis et duplicibus portis utrinque seris munitis, quo casula albae, et reliquia suppellex recondi possunt. Supra mensam Armarii in quo se sacerdotes indunt, exstant nex Almariole oro reponendie Calicibus et unum majus, quo in festo Caenae Domini SS. Sacramentum Eucharistiae et Monstrantiae recondi solet. Infra dicta Armariola sunt totidem serinia, ubi suppelex pro Calicibus reponi potest. Hoc Armarium ab A. R. Fatre Philipjoo Kottnoki pro tunc Priore Ladensi Ord. S. Pauli primi Eremitate huic Ecclesiae oblatum est." 56 Protocollum 1748-1785. 10. 1. - A készítésért 450 rajnai forintot és két edény bort adtak, a szállítás 98 magyar forintba került. Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732—56: 1743. máj. 21, 1744. jan. 23, 28, ápr. 26, szept. 8, 29, okt. 18, nov. 19. 1752. dec. 23. Liber Pecuniarius Ao. 1763: 1772. okt. 30. történtek kifizetések. — Liber Variorum II. 158. 1. — Az 1929. szept. 6-i költségvetés szerint 1362 pengőt fizettek érte. Eredetileg szobrok és vázák díszítették. 57 Az 1928 máj. 23-i megállapodás felsorolja mind a hat képet, külön-külön feltüntetve az összeget, melyet a festő kért értük. A szentély felettiekért 400 — 400, a Cecíliáért 300, a többi háromért egyenként 600, összesen 5900 pengőt kapott, a nyugták szerint is. A képeket 1928. májustól november végéig festette. 58 Az 1929. jan. 15-i számlája szerint a templom díszítőfestéséért, a főoltár aranyozásáért, festéséért ós részbeni aranyozásáért és egyéb festési munkákért 17 000 pengőt kapott 1928. májustól 1929. januárig részletezve. 59 Liber Variorum 1744. 53. 1. — 1772. oki. 9„ nov. 14-i megjegyzés szerint a festő szünetelt a refektórium festésével. A számadáskönyv „Pictori Diós-Györiensis"-t említ, majd a helynevet elhagyva csak mint festőt említi,