Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Borsos László: A nagytétényi kastélymúzeum
Kovács István, az elektromos berendezést Máté Endre és Fehér László, a kertet Schrenk Ágnes tervezte. A dunai szárny I. emeleti födéméinek terveit Jókuthy Flek készítette. A kivitelezést a Fővárosi 4. ÉV. végezte Venekey Gyula, Máray János és Kubik János építésvezetésével. A beruházás a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának feladata volt, az ellenőrzést Galló János látta el. A munka 1968-ban megkapta az ÉVM restaurálási nívódíj I. fokozatát. A helyreállított keleti szárny emeletén 1964. június 6-án nyílt meg az első kiállítás, s a gótikus pincében 1968. május 8-án rendezett kályhakiállítással, majd a lapidariummal az egész épületet átadták rendeltetésének. A múzeumnak 1968-ban 26 818 fizető látogatója volt. A Campona feltárása és bemutatása a kastélymúzeum vonzerejét erősen fokozná, az emeleti körjárata pedig a kiállítás megtekintését és megértését könnyítené meg, ezért kívánatos volna, ha a gyermekotthon valóban korszerű épületet kapna, s a kastély teljes egészében a tudományt, művészetet és idegenforgalmat tudná szolgálni. Remélhető, hogy a balatoni vasút fejlesztését a kastélykert további sérelme nélkül fogják megoldani, hiszen a parkot az illetékes tárcák védett területnek nyilvánították. 2 ' 2 Borsos László J FGYZFTEK 1 Mencelová Dobroslava: Közép-európai XIV. és XV. századi szabályos alaprajzai várpaloták. Művelődéstörténeti Értesítő 1958. 81— 102 o.: Gera László; Magyar várak Bp. 1968. 21., 162. o. 2 A kastély tengelyét — a Dunával párhuzamos volta miatt — Bél Mátyás é)ta az irodalom E—I) irányéinak veszi, a folyam erős kanyarodásának ellenére. Komárik Dénes (Bp. műemlékei II. k. 632 o.) K Ny-ra tájolja. Bár a kastély tengelye az É—I) iránnyal 55°-os szöget, zár be, az egyszerűség és az irodalommal yalé> könnyebb egyeztetés kedvéért a hagyományos É —D tájolást használjuk. 3 Cserey Eva: A XXI1. ker. nagytétényi kastélymúzeum. Bud'. Rég. XIX. k. 1950. 265— 266. o. 4 Száraz György mindig öntudatosan említi, hogy tétényi birtokláséival a környék pusztaságát megszüntette. A szörny fejének lefelé fordítása is nyilvém arra utal, hogy a megművelt tájon már nincs szükség a Gorgók mágikus védelmére. 5 E módszert a budai Várban nem használták, Franciaországban nagyon gyakori volt, s innen származik az ottani reneszánsz függőlegesen kapcsolt ablakarchitektúrája. 1. V iolett-le-Duc : Dictionnaire raisonné de l'Architecture Française du XI' au XVI e siècle. Paris é. n. (1854-68) III. k. 188-IS9. o. 39,39 bis kép. 6 A Dáni Géza által feltárt íves éltégla lefedések a 31. sz. képen láthatók. A földszinti ablakok boltozatait az emeletráépítéskor skalpolták le az ablakfülkék részére. 7 A 33. sz. kép mutatja e szárnyak csatlakozásánál az eredeti homlokzatvakolás maradványait és azt is, hogy a kelet i szárny végén a félnyereg miatt csak egy ablakot tudtak elhelyezni. Bél Mátyás említi a cselédházakat, tehát azok már Száraz idejében épültek. 8 Elég a bécsi Schwarzenberg palota együttesére, a Belvedere park egyes részeire (északi előkert, Orangeriekert) és a göllersdorfi Schönborn-kastélyra hivatkozni. Ez utóbbinál hatalmas park közepén tisztán alakul ki az épületek és kertek konvergáló vonaléi együttese. Bruno Grimschitz: Johann Lucas von Hildebrandt, Wien 1932. 9., 10., 16., 62., 97., 98., 108. kép. 9 A 33. sz. képen látható a kapu felett balra a régi istállóablak boltöve és a torony mélyen indított íves lesarkítása. 10 A 34. sz. képen látható felső boltöv a szemöldökkövek utólagos elhelyezésére szolgálé) fülkeszerű részek lezárása volt. A szemöldök helyét a félköríves vakablak létesítésekor sugaras téglasorokkal falazták el, a négyszögű ablak belső fülkéjét változatlanul hagyva. Az ablak vakzsaluinak magasságában falkötő fagerenda húzódik. 11 Az eddigi irodalom (1. Komárik Dénes 2. alatt id. mű s az azóta megjelentek is) stíluskritikai alapon Mayerhoffer Andrásnak tulajdonítja. Sajnos a levéltári anyag újabb áttanulmányozása során sem került elő a szerzőre vonatkozó adat. A családi hagyomány Rudnyánszky Józsefet tartja tervezőnek, hisz e korban a szakmailag eléggé iskolázott nagyúri építtetők legalábbis konzulensként széátak bele a tervezésbe. Újabban Voit Pál (Bútorkiállítás a nagytétényi kastélymúzeumban. Művészet 1964. évf. 10. sz. 34 — 36. o.) Oracsek Ignác szerzőségét vetette fel. 12 Hermann Popp: Die Architectur der Barock und Rokokozeit in Deutschland und der Schweiz. Stuttgart 1924. 220. o. A kapu 1736 körül készült. 13 Talán nein véletlen, hogy a hatvani kastély ,,L" alaprajzú gazdasági épületének két hátsó szárnyához is csatlakozik egy-egy diagonális álláséi pavilon, s a gödöllői kastély főhomlokzatának sarkán még 1792-ben is kerek saroktorony állt. (ifj. Dümmerling Ödön: A gödöllői kastély. Művészettörténeti Értesítő 1958. 9—31. o.) 14 RILEM nemzetközi szervezetének 1964. évi budapesti szimpozionján J. M. A. Crockett referátumában 40 angol katedralison végzett vizsgálatok alapján kimutatja, hogy a mindenki által észlelt, közlekedési rezgések milyen veszélyt jelentenek az évszázados épületek kifáradt anyagaira és szerkezeteire. Rapport du Colloque... (ÉTI. Bp. 1965. I. k. 303-317. o.) 15 A múzeum akkor „Magyar Nemzeti Múzeum Iparművészeti Tár" néven működeit t. 16 Az Iparművészeti Múzeum irattárában 1. az alábbi iratokat: a Barokk múzeum létesítésére az Iparművészeti tár 140/1947. sz. irata XI. 18-án, az ingatlan állami tulajdonba vételéről az Országos Földhivatal 367 521/ 948 — 11/2. véghatározata, az épület átengedéséről a Földművelésügyi Minisztérium 32(5 003/948 — Vll/1. irata, a Nagytétényi Nemzeti Bizottság és a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének hatásos támogatásáért a MNM tanács 374/48. sz. köszönő irata 1948. XI. 13-án. 17 Iparművészeti Múzeum kiállítási naplé)ja. Az adatokért Weiner Mihálynó ny. főigazgatónak köszönetet mondok. 18 A többször átépített gazdasági épület, elvágja a Castrumnak Járdányi Paulovits által feltárt keleti védelmi rendszerét, amely ilyen teljességben a másik három oldalon a ráépítések miatt nem maradt, meg. Az aquincumi Castrum védműveit a későbbi városépítések bontották meg, az albertfalvai tábort pedig korábban feladták s köveinek bányászását már a rómaiak megkezdték, Campona tehát Budapest területén a legépebben megmaradt római tábor. 19 Sárdy Loránd: Nagytétényi kastély falkéj)einek feltárási és restaurálási dokumentációja Bp. 1970. (kézirat) 12 + 200, 60 + 14 kép. 20 B(orsós) L(ászló) Kastélymiizeum helyreállítása, Nagytétény Magyar Építőművészet 1969. évf. 2. szám 46 — 49. o. 13 képpel.
