Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története

ségei miatt előzőleg elzálogosítja Tétényt. Nándorfehérvár és környékének elvesztéséért kegyvesztett lesz, és birtokaitól megfosztják.

20 Tétényt 1522-ben Akosházi Sárkány Ambrus kapta.

21 5. Budán és környékén harcok nélkül telepszik be a török. Tétény a budai szandzsákhoz tartozott, a timarióta kapitányok révén közvetlenül a szultán uralma alá. A török kincstári hivatal, a defterháne vezette adólajstromait, a deftereket. Tétényre és környékére vonatkozólag Mohammed pasa idejéből, 1592. május 27-ről van híradásunk. Tétényt négy vitéz tímár, hűbérbirtokos lovaskatona lakja: Rizván, Csakir, Ibrahim és Hasszán Abdullah. A defterből megtudjuk, hogy Rizván, Csakir, Haszszán Abdullah meghalnak, nyilvánvalóan egy csatározásban, — Ibrahim viszont fogságra jutott. A kastélyépület géitikus kapuzata mellett a toronyszobában egy tallérlelet került elő. Huszonegy darabból álló, kivétel nélkül nyugati moneta nóvák.

22 Tétény virágzó mezővárosa nagyon kipusztul. Az 1579. évi defter tizenegy férfit és nyolc fiút sorol fel. Egyébként az 1592-ben megölt Haszszán, aki a defter szerint Bagi György malmát használta a kastély közelében, háremét, családja! hátrahagyta. Hasszán nevű lakosokat a XVII. század végétől ki tudunk mutatni. A kastély elődé]üilete a töröktől való visszavétel idején megsérült és rombadőlt. A harcok és égések nyomai a falakon és a leletanyagban is megmutatkoznak. Lófarkas félhold, kardok, ágyúgolyó tanúskodnak a harcról. 6. Szólnunk kell röviden XVIII. századi forrásanyagaink leglényegesebb csoportjáról, a Száraz — Rudnyánszky levéltárról. A családoknak okmányaik elkészíttetése, őrzése, különösen a XVII. század végén és a XVIII. század elején (Neoaquistica Commissio) döntően fontos volt. Ez a sok viszontagságon keresztülment irategyüttes Száraz Györgynek és leányának, Száraz Juliannának köszönhető. A folytonosan zajló birtokpereknél, amikor Rudnyánszky József 13 évig elborult elmével betegeskedik, és magára maradó feleségét az egész Daróczy família támadja, ez az apai örökség volt a fegyvertára. A bádogládákat saját gyermekei feltörik, megdézsmálják tartalmukat, és bizonyos okmányokkal zsarolják anyjukat. Még aggkorában is erős kézzel őrzi, rendezteti, elenchizáltatja. A perek útján később is sok okmány cirkulál, a kastélyra vonatkozó tervrajzok és számadások is valahol elfeküdtek, pedig az elenchusban fel vannak tüntetve. Időnként az iratokból egy-egy darab felbukkan, amelyet azután megvásárolunk.

23 Tétényt és környékét Buchingen Ferenc kapitány impetrálta, a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért.

2

'

1 Romhalmazok, elnéptelenedett, sérült épületek látványa fogadta, nyilván átlátta, hogy beruházás nélkül nem foghat gazdálkodáshoz. Fiának volt egy tiszttársa, Petrovay László, aki éppen feleségül akarta venni Daróczy Klára Juliannát, Daróczy István paksi, eladósodott földbirtokos leányát. Petrovay László generálisától, Pfeffershofentól kért kölcsön 2000 Rh forintot, hogy Tétény árát kifizethesse Buchingennek. Jótállás fejében elzálogosítja számára Tétényt. Evekig húzódik az ügy, közben Petrovay László meghal, Daróczy István szintén. Száraz György, akinek van impetrált birtoka Békés vármegyében, jelentkezik Daróczy Katalin kérője- és Tétény vevőjeként, segítve özvegy Petrovay Lászlóné, Daróczy Klára Julianna nyomorán. A Békés vármegyei hozamokból felépítteti a tétényi romokat. Száraz György királyi személvnök, később báró, birtokaira szabályszerű donációslevelet kap.

25 Gazdálkodását Tétényben 1716ban kezdi. Ekkor már a szomszédos Promontoron Savoyai Jenő birtokának beruházása megtörtént, inspektorának, Verlet Claudiusnak gazdálkodása mintaszerűen prosperál, ahogy azt Bél Mátyás leírja.

2

" A négyszögű, középkapuzatos, lizénákkal tagolt homlokzatú

27 Savoyai-kastély ekkor már áll, és Száraz György, aki jövet-menet elhaladt előtte, hasonló építészeti megoldásra törekedett. Ahogy Verlet Claudius juhászatának jövedelmezőségét látja, maga is juhászatot invesztál. Kastélya is követhette az adott példát. A gótikus elődépület nyugatra néző kapuzatát megszünteti, és dél felé középütt nyitja meg az adottságok miatt szabálytalan négyszöget. Ennek az állapotnak leírását rögzíti Bél Mátyás. 1733-ban Száraz György hirtelen meghalt. Már korábban visszavonult királyi személynöki tisztétől, helyét barátjának, Grassalkovich Antalnak adva át. Száraz György özvegye, Daróczy Katalin megharagszik Grassalkovich Antalra, amikor vagyontalan unokaöccsét, Rudnyánszky Józsefet Nyitráról elhozza, és leányával, Juliannával összeházasítja. Az anya kitagadja leányát és vejét, azonban 1741-ben, amikor betegsége erőt vesz rajta, megengesztelődik, és Rudnyánszky Jéizsefet teszi meg kiskorú gyermekei gyámjává. így Rudnyánszky József rendelkezik a továbbiakban a tétényi birtok felett. Bonyolult családjogi képlet: Száraz György elsőszülött fia, Antal, testi hibája miatt kolostorba vonul későbbiekben páter Georgius — utána három leány következik, Julianna, Erzsébet, Anna-Mária, majd Tamás és még egy leányka, Katalin. Száraz György özvegye végrendeletileg fiát, Száraz Tamást teszi meg örökösének, kiemelve, hogy a tétényi kastély az övé legyen.

28 Nem veszi észre fia inbecillitását, ami később, a pubertás korától időnként ön- és közveszélyessé válik.

29 A kastély a belső udvar és a külső kert szétválasztása, a szép számmal sorakozó (tizenhat) Rudnyánszky-gyermek védelmére történik, el kell különíteni a jog szerinti örököst, veszélyességére való tekintettel. A leányok férj liezmennek, a kis Katalint, aki már nem Száraz György gyermeke, a Klarisszákhoz adják, ott is marad soror Róza néven.

30 Mikorra a sorsok és jogok elrendeződnek, fölkerülhet a kastély oromzatára a faragott és festett Száraz Rudnyánszky címeregyüttes. Az az ötletes kastély átalakítás — amely a XVIII. század közepén kb. 1766-ig Rudnyánszky József