Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története

21. kép. Kulcsok a kapu előtti árokból tunk.

13 Torony be járatát sajnálatos módon nemrég, a harmincas években vágták az ősi falba. Mégis szívesen hasonlították a templomot korai toronybejárós egyházakhoz, pedig a barokk szentélyzáródás mellől kilátszó gótikus szentély nincs tengelyben a toronnyal. Azokon a gótikus elemeken kívül, amelyek ma is láthatók, esetleg még egyéb építészeti részletek is lehetnek, amit kutatással kellene tisztázni. Nem feladatunk Tétény összes gótikusnak tartható épületét tárgyalni, de a település jobb megismeréséhez mégsem közömbös. Ha az oklevelekben a Téténv nemzetség utódai 22. kép. A Tétény-nemzetség címere nak rangjait, címeit, foglalkozásait megfigyeljük: királyi emberek, bírák, királyi titkos pecsétőr, királyi kancellár, majd nemes, deák, budai polgár. A családi oklevelek időpontjaiból látjuk, hogy a család a XIV. században Tétény birtokában van még, de tisztségeik már nem a király közvetlen környezetének magas állásai. Az a tétényi törzsökös nemes, aki nyugatról hozott szokás szerint, nemességéhez a hivatalos formát a királytól megkapja: András deák, budai polgár, Tétényi Imre fia: Péter mester. Ok az elsők, akik az országban nemesi címert kapnak 1405. április 15-én. A pajzsban őrdaru karmai között kő (22. kép). A címer keretelésének négy sarkában a hárompajzsos művészcímer, amely akkor már kétségtelenül a művészek jelképe. Ekkor már a család távozóban van Tétényből, 1409-ben más birtokot kapnak. A Tétény család birtokrészeit Hédervári Lőrinc nádor,

14 a budai vár kapitánya kapja. Birtoklásuk már 1309-től kimutatható. Zsigmond, majd a Hunyadiak közvetlen szolgálatában, hatalmuk és jólétük teljében Tétényt is felvirágoztatják, 1461től mezőváros, önálló piaci körzettel. Ha ismeretes adatainkkal benépesítjük Tétény környékét,

15 valóban kézenfekvő főútvonalba eső piaci forgalma. A közelben Érd, Diósd, Ebén, Kis Tétény, Csőt, Promontor, Háros, Kánya, Kocsola, Aronfölde, Kőkért, Kemecse, Örs, Csík, Oncstelke, Fétel, Kig. Középkori épületmaradványokról több helyen tudunk. Nem tömöríthetjük összefüggő történetté laza adatainkat, de azt a feltevést, hogy vizsgálataink nyomán a Tétény nemzetség XIII. századi építkezéseinek nyomait találtuk meg, elfogadhatónak látjuk. Az ásatást Bél Mátyás szövege

16 alapján kezdtük el. Szól egy kis templomról, melyet Száraz György állíttat helyre. Noha egy előző ásatás barokknak állapította meg, valóban gótikus maradványokat találtunk. Eremlelettel datálhatóan

17 XIII. századi, a látótávolban levő Csőt falu első templomához méretre, formára hasonló templom alapozása került elő. A csőti templomot

18 a magyarországi gótika legkorábbi példái között tartjuk számon, a tétényi kis templom ehhez a körhöz zárkózik fel. XIII. századinak tartjuk a római falazatra telepedő pince építkezését is, amelynek ma csak a másodlagos kialakítású gótikus formáját látjuk. A kastélyban Hédervári építkezésnek tartjuk azt a mély alapozású, a XV. század első harmadának végéről származtatható falazatot, amelynek építése abbamaradt (Hédervári Lőrinc 1447-ben bekövetkező hirtelen halála miatt?), és jóval egyszerűbb módon nyert befejezést. Hédervári Lőrincné egyik veje, Paksi Imre igényt tart a birtokra. Ez az igény évszázados pereskedést szül. Tudjuk, hogy az örökös, Hédervári Imre macsói bán nem tartózkodik Tétén yben, 1455-ben tétényi tisztje Setétkuti László.

19 A plébániatemplom gótikus átépítése is a Hédervári családhoz kapcsolható. 1521-ben éri a délvidéket a török támadás. Hédervári Ferenc nándorfehérvári bán anyagi nehéz-