Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota

mével és a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt.

20 Minthogy az új birtokosok annak az Újlaki családnak közvetlen ősei, amely Várpalotát a következő évszázad folyamán is magáénak tekintheti, ezzel a királyi adománnyal - mondhatjuk kialakultak azok a birtokviszonyok, amelyek Bátorkőt, illetve Palotát a minket érdeklő időszakban jellemzik. Itt jegyezzük meg, hogy a palotai várban az Újlakiak farkasfogas családi címere is megtalálható, a bejárati szárny oromfalában az 1950-es években, meglehetősen szervetlenül, harmadlagosan befalazva

21 (122. kép). Ha az eddig tárgyalt oklevelekhez hozzászámítjuk azokat is, amelyekben csupán említés történik Bátorkő váráról, így egyet 1341-ből,

22 egyet 1364ből,

23 egyet 1383-ból,

2

'

1 egyet pedig 1394-ből,

25 úgy kijelenthetjük, hogy a XIV. század végéig minden oklevél egyöntetűen Bátorkő váráról beszél csupán, s egyik sem említi Palotát. Palotával mint helységnévvel először 1397-ben találkozunk, s még érdekesebb, hogy 1409-ben Keszi Balázs személyében olyan várnaggyal van dolgunk Bátorkőn, aki vagy egyidejűleg vagy pedig előzőleg (ez nem derül ki az oklevél szövegéből) udvarnagy volt Palotán

26

. Ez egyben Palota első két említése is, s ez a tény önmagában is elegendő ahhoz, hogy ezt az egyébként is beszédes helynevet attól a palotától származtassuk, amelynek az udvartartásában 1400 körül Keszi Balázs udvarnagyi szerepet töltött be. Végül mi bizonyítaná beszédesebben a Palota helynév és az udvartartás együttes megjelenésének ilyen összefüggését, mint maga az 1966—1968 folyamán feltárt palota, amelynek, stílusjegyei alapján, éppen erre az időre kellett elkészülnie. Fenti következtetésünket támasztják alá a XV. századból fennmaradt későbbi adatok is. Mindaddig, amíg Palotából az 1445-ös országgyűlés idejére Castrum Palota nem lesz, várként csak Bátorkő szerepel. így kizárólag Bátorkő váráról történik említés 1426-ban,

27 1436-ban,

28 1440-ben,

2<J 1442ben

30 és 1444-ben.

31 Palota váráról először az 1445ös országgyűlés beszél mint olyanról, amely 1439 óta épült.

32 S ez nem vonatkozhatik Bátorkő esetleges újjáépítésére, hiszen a továbbiak folyamán, végig a XV. századon, szinte minden oklevél párhuzamosan említi a két várat. Ilyen együttes említéssel van dolgunk 1465-ben,

33 1492-ben

3

'

1 és 1497-ben.

35 Bátorkő szerepe azonban a korszerű új palotai vár megépülésével megcsappan. Ez azon is lemérhető, hogy míg Bátorkőt Palota nélkül ebben az időben már nem emlegetik okleveleink, Palota vára önállóan is szerepel, így 1484-ben,

36 valamint 1495-ben.

37 Összefoglalva tehát fenti fejtegetéseinket, megállapíthatjuk, hogy Várpalota várát az Újlakiak 1439 és 1445 között fél évszázaddal korábban emelt palotájuk átépítéséből nyerték, s ez a kor katonai építészetének színvonalán álló szabályos belsőtornyos vár vette át a vezető szerepet Bátorkő várától, amely első formájában már a Szalóknemzetség birtoklásának idején, valószínűleg a tatárjárás után, kőből épült ki. Palota közelében 12*2. kép. Címeres bordakß a várpalotai vár nyugati homlokzatában állott, s feltehetően a ma Pusztapalotának nevezett várrommal azonos. Ily módon elválasztottuk egymástól a két különbözőképpen nevezett várat, s a Palota névnek, az itt folyó udvartartásnak, majd az itt kiépült várnak az oklevelekben történő felmerülését minden nehézség nélkül azonosítani tudtuk azzal a várrá kiépült palotával, amelyet az 1966 1968. évi helyszíni falkutatás tárt fel. A XIV. századi épületegyüttesből a palota az, amelyik középkori műemlékeink között műfaji ritkaságánál fogva az egész várpalotai együttesben talán a legnagyobb jelentőségű. Szélességi mérete mintegy 9 méter, hosszirányú kiterjedéséből ma csak kb. 30 méternyi ismeretes. Az egy helyiségsort magába foglaló földszintes palota kőből épült. A homlokzatok vakolatának teljes felületét kváderfal fúgáit utánzó festés borítja (123. kép). A főpárkányon négykaréjos motívumsorból kialakított festett díszítés vonul végig. A főhomlokzat nyugatra néz. Itt egy ötös ablakcsoport szinte teljes épségben került elő a falkutatás során. Az ablakok két sorban helyezkednek el. Alul három allé) formátumú ablaknyílás töri át a falat, míg felül, a három ablakot elválasztó két pillér fölött, egy-egy körablak nyílik (124—125. kép). Az alsó sor középső ablakának kivételével valamennyinek megmaradt teljes kőkerete és mérműve is. Az alsó ablakok állé) 9 Magyar Műemlékvédelem 129