Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota

123. kép. A palota nyugati homlokzatának részlete formátumú keretének egyenes záródását félkörös, majd ezt alul nyitott háromkaréjos kőrács szűkíti be. Ugyanígy a két körablak mérműve is az ablakok formáját követő körkeretbe írt, itt zárt for124. kép. A palota ötös ablakcsoportjának egyik állóablaka májú háromkaréjos motívumból áll. Az alsó ablaksor két szélső ablakának kávái a „tipli" gyanánt szolgáló gerendahelyek tanúsága szerint faburkolatosak voltak, a középsőnél viszont a kávákat vakolat és figurális falfestés borítja. A palota bejáratától délre tárta fel a kutatás a palotának az ötös ablakcsoport mellett legszebb részletét, egy figurális festéssel borított kávájú ülőfülkés ablakot. A festés az egyik oldalon férfit, a másikon nőt ábrázol (126. kép). A palota többi helyén feltárt freskókkal együtt egyike ritka világi falképeinknek a középkorból. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha az építtető család tagjainak tekintjük az ábrázolt személyeket. A terem másik ablakának káváit és belső falfelületeit is freskók borították. A palota északi végződésétől csak néhány lépés választja el a vele egykorú kápolnaszárnyat. A nagyjából négyzetes alaprajzú hajó nyugati homlokzati falának közepén bejárat, ennek két oldalán egy-egy ablak nyílik. A keleti hajófalban feszül a diadalív. A hajó boltozatából mindössze a keleti fal előtt, a diadalív fölött feszülő széles heveder déli indítása maradt meg. A szentély széltében nyújtott téglalap alaprajzzal épült, egyenes záródású keleti falának ablaka is ránk maradt (127. kép). A boltozati rendszert a szentélvben a jelenleg látható észak-nyugati sarokindítás segítségével rekonstruálhatjuk: kétoldalt hornyolt profilú bordákkal tagolt keresztboltczat, amelynek sarkaiban a bordák konzolosan indulnak ki (128. kép). A szen125. kép. A palota ötös ablakcsoportjának egyik rózsaablaka