Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota
PALOTA ÉS CASTRUM PALOTA A várpalotai vár helyreállítása már az ötvenes években elkezdődött, az építéstörténet tisztázásához szükséges helyszíni kutatás azonban csak 1961 ben indult meg 1 . A falkutatás és az ásatások során sok értékes részletet ismertünk meg, és feltárultak előttünk a vár építésének korszakai. Végül 1966 és 1968 között egy egész palotaegyüttes bontakozott ki a falkutató bontások mögül. S ez az eddig ismeretlen palota jó fél évszázaddal öregebb annál a szabályos belsőtornyos várnál, amelynek a képéhez hozzászoktunk (118. kép). A palotaegyüttes — mint alább látni fogjuk a XIV. század második felében épült. Udvarát jelenlegi ismereteink szerint négy épület határolta. Ezek egy-egy részletét már az 1961 — 1962. évi kutatás kiszabadította a későbbi elfalazások mögül és a feltöltések alól, az összefüggések tisztázására azonban csak 1966 és 1968 között került sor. Ekkor az alábbi négy XIV. századi épületet sikerült — többé-kevésbé a teljesség igényével föltárnunk. Maga a palota, amely lakóhelyiségeket foglal magába, a mai déli szárny földszintjének keleti részét foglalja el. Minthogy azonban helyiségsora a déli szárnyéra merőleges, észak-déli tájolású, kiterjedt egyrészt az udvar és a csatlakozó keleti szárny, másrészt a vár előtti tér területére is. A palota padlójának szintje több mint egy méterrel marad alatta a XVI. századi, illetve jelenlegi járószintnek. Falai a jelenlegi első emelet padlószintjéig nyúlnak fel, s ez megfelel a XIV. századi földszintes palota ereszmagasságának, mert alatta még az eredeti főpárkány is napvilágra került. Más a helyzet az udvarra és a térre eső részekkel, mert ezeknek a későközépkori járószint fölé emelkedő részét lebontották. A XIV. századi palotaegyüttes másik jelentősrészben megmaradt épülete a kápolnaszárny, amely a palotaszárny közvetlen közelében, attól északkeletre helyezkedik el, ugyancsak észak-déli tájolású helyiségsorral. Járószintje megfelel a palota szint jenek, tömege elhanyagolható csekély keleti kinyúlással — teljes egészében a mai keleti szárnyban foglal helyet 2 . A harmadik XIV. századi épület, melynek jelentős maradványait tárta föl a falkutatás, s amelyet kéthajós emeleti terme alapján akár lovagtermi szárnynak is nevezhetünk, a jelenlegi nyugati szárny földszintjén és első emeletén helyezkedik el. Földszinti padlónívója a jelenlegi járószint alatt, emeleti padlószintje pedig a jelenlegi földszint barokk esehboltozatának vállmagasságában húzódik. A negyedik feltárt palotaszárnynak a jelenlegi udvarszintig álló falai a várudvar északi részén kerültek elő. Ez az épület a nyugati és a kápolnaszárny északi végződése között, kelet-nyugati irányban feküdt. Kelet felé falszorosban folytatódott. Ez a mai várudvar északkeleti sarkának és a jelenlegi toronynak a területén húzódott. Nem sokkal később beboltozták. Túlsó végén, már a vármai tömegén kívül tárta fel a kutatás egy XIV. századi torony alapfalait. Ez minden bizonnyal a palotaegyüttes kapuját foglalta magába és a falszoros is a bejárat védelmi rendszeréhez tartozott 3 . Ellentétben a palotaegyüttes északi végződésével, bizonytalan még annak déli kiterjedése, azt azonban tudjuk, hogy az itt átlépte a vár jelenlegi kontúrját. Mielőtt azonban az imént röviden leírt XIV. századi emlékek részletesebb ismertetésébe belefognánk, vegyük elő történelmünk írott forrásait, és segítségükkel kíséreljük meg megállapítani a feltárt épületegyüttes „személyazonosságát". Várunk történetét a helytörténeti, illetve helyismereti irodalom 1440-nel kezdi. Ennek forrása az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye. Eszerint az Albert király uralkodása (1437—1439) óta eltelt zavaros években épült várakat gazdáiknak azonnal le kell rombolniok. Aki nem tesz eleget az országgyűlés határozatának, hűtlenség vádját vonja magára. Kivételt tesz azonban az országgyűlés a szlavóniai várakon kívül még öt új várral. Ezek sorában szerepel Verőce, Sajóvámos, Kisnána és Pelsőe mellett Újlaki Miklós palotai vára is 4 . Ez az 1440-es időpont a szabályos belsőtornyos vár építési idejének kitűnően megfelel. Az ennél korábbi keletkezést éppen a most feltárt és stílusjegyei alapján a XIV. század második felére keltezhető palota nem teszi lehetővé, hiszen az a várat megelőzi. Sokkal későbbi datálásról sem lehet szó, hiszen — mint később látni fogjuk - Giulio Turco felmérésének idejéig, 1572-ig még egy jelentős építési korszak zajlik le 5 .
