Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota
118. kép. A vár látképe dél felől. Helyreállítás közben Az 1440 előtti időből a Palota név okleveles említésével jóformán nem is találkozunk. Annál többet szerepel az Újlakiak és közvetlen őseik, a Kontók okleveleiben Bátorkő vára. Ugyanakkor a mai Palota lakosságának kedvelt vasárnapi kirándulóhelye az ún. pusztapalotai várrom. Ez várunktól mintegy órányira fekszik nyugat felé, a hegységet keresztülszelő Várvölgy szűkületében. Ezt az újkori nevet viselő középkori váracskát a helytörténeti irodalom hol Bátorkő, hol meg Palota említéseivel azonosította, a csak középkori oklevelekben szereplő Bátorkő várát pedig hol ide, hol Pétfürdő, sőt, Csiklingvár területére, vagy éppen az Újlaki vártól néhány száz méterre nyugatra álló Zichy-kastély helyére tette. 6 A XIV. századi palota feltárása most időszerűvé teszi ennek a kérdésnek a tisztázását is. Várpalota területe Veszprém megye keleti határán fekszik, a város közvetlen szomszédai közül tsztimér, Bakonykúti, Csór és Nádasladány ma is Fejér megyéhez tartozik, sőt, Inota községet magát is Fejér megyétől csatolták a városhoz 1951-ben. 7 A Fehérvár és Veszprém között félúton kialakult város területén fekvő egykori lakott helyek közül a jelenlegi Pétfürdő elődje szerepel legkorábban, már 1082-ben, írott forrásainkban 8 . Pákozd és Veszprém között Anonymus is Pétét jelöli meg állomáshelyül 9 . Anonymus művéből még csak sejthető, az ugyancsak XIII. századi okleveles adatokból azonban már a legnagyobb valószínűséggel meg is állapítható, hogy városunk területe a Szalók-nemzetség ősi Veszprém megyei szállásterületének a Bakony erdőségeivel borított keleti csücskét képezte a Csákok nagy Fejér megyei birtoktestének szomszédságában 10 .1271-ben ugyanis két oklevél is tanúskodik arról, hogy a Szalóknemzetség tagjai egyéb birtokaik mellett a minket érdeklő területen is megosztoznak 11 . A birtoknak és egyes azzal határos településeknek a megnevezéséből, valamint leírásából nagyjából körvonalazni tudjuk azt a területet, amely várunk előtörténetének színtereként tekinthető {119. kép). Mindenekelőtt magát a felosztásra kerülő területet az egyik oklevél ,,Várad erdő" néven nevezi, míg a másik a „Tikolföld a Várad erdővel" megjelölést alkalmazza. Már maga az a tény, hogy az egyik név önmagában is megállja a helyét ugyanabban a tárgyban, de a szöveg egyéb összefüggéseinek legkézenfekvőbb értelmezése is arra vall, hogy mindkét megnevezés a teljes területre vonatkozik. S függetlenül attól, hogy melyik az ősibb név, számunkra mindkettő egyaránt fontos. A ,,Tikolföld" azért, mert a későbbiek során még találkozunk vele, a ,,Várad erdő" pedig azért, mert sejteni engedi, hogy ebben a kiterjedt bakonyvidéki erdőben már ekkor vagy esetleg már korábban is vár állt, vagy megerősített hely volt. Az ekkor még teljes egészében erdővel borított terület nagyrészét még ma is erdő alkotja, s központi fekvésű kiemelkedése a 469 méteres tengerszint fölötti Várberek csúcs 12 . A szóban forgó erdőbirtok észak-déli kiterjedése nagyszerűen kiviláglik a kettéosztásnál kijelölt határvonal leírásából. A területet ugyanis keleti és nyugati részre bontják, s az osztozkodás határa ily módon a Várad-erdő észak-déli tengelyeként tekinthető. A határ északról kiindulva a következő: Csősz falutól indul, s itt, egy bizonyos Monorovkerek nevű hegy oldalában helyezték el az első határjelet. Ettől a jeltől kiindulva sok határjelet helyeztek el az erdő középvonalában egészen a Várad-völgyig. Itt is van határkő, majd innen kelet felé magában a Várad-völgyben még kettő, végül pedig az utolsó határjelek déli irányban vezetnek tovább egészen Szénhely földjének határáig. Ez a határleírás mai földrajzi elnevezéseink nyelvén azt jelenti, hogy indul a Tés község határához tartozó Csőszpusztánál 13 , délkelet felé haladva elmegy a Várberek csiics alatt, majd eléri a Várvölgyet 14 . Itt a völgy vonalát követve először keletnek, majd dél felé tart, s végződik a ma Palota határához tartozó Szénhely földjénél, amely a mai Palota és Pét között feküdt 15 . Az itt leírt, tizenkét-tizenöt kilométernyi hosszúságú határvonaltól keletre eső erdőterületet Szalók nembeli Ont kapja, míg a nyugati rész Hej m mesteré és testvéreié lesz. A kitűzött határ maga a Várad-erdő észak-déli tengelye. Ennek hossza meglehetősen tekintélyes,
