Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról
9. kép. A Gellérthegyről észak felé feltáruló városkép sokat változott az utóbbi időben a külső kerületekben jelentőségük csak helyi lenne. Rögtön hozzá kell tenni: ezekkel az épületekkel van a legkevesebb probléma, sőt létük kifejezett nyeresége a városkéjmek. Nem beszélve most arról, hogy pl. a lakótelepi magasházak a környék látképében is kellemesek, oldják a tipizálás- és teclmolé)giaadta egyhangúságot, a fő kilátópontokból (Halászbástya, Citadella) tekintve is nagyon jók. Az Angyalföldön, Zuglóban, Kőbányán magasbaszökő hangsúlyok szinte keretezik látványilag a városképet, jelzik, hogy az is még Budapest, az is még nagyváros (10. kép). Pestnek nincs a budai hegykoszorúhoz hasonló látványi lezárása, a szem szabadon kalandozhat Fót, Kerepes, Ecser felé. Nos, ezek a magasházak szinte lehatárolják a város látványát, emellett mélységben is tagolják azt, hisz nem azonos távolságban fekszenek a központtól. Mindezeken kívül elősegítik a tájékozódást: az ott a Kacsóh Pongrácz út, az meg a Könyves Kálmán körút. Egyszóval: jók a városképben, bár lenne belőlük több is. Hasonló a helyzet a budai oldalon is, bár itt a látványon nincs mit keretezni, megtette azt a természet. Itt a távoli magasházak azzal karakteresek, hogy a tisztán táji elemeket emberi mivoltukkal kontrasztossá teszik. Emellett a budai táj lankás, a hegyek általában szélesen terülnek el, hegyvidék létükre is látványilag horizontálisak. F zömében vízszintes kontúrok mellett a vertikális elemek nagyon jól hatnak. A TV adótornya a Szabadság-hegyen a városkép egyik dísze lett, ugyanaz a kiemelkedő jellegű János-hegyen elviselhetetlen lenne. A széles zöld horizontsávon másutt is jók a magasházak, a Budakeszi úti házcsojíort a Bástyasétányról pl. igen szép látvány. A csoportos elhelyezés jó építészeti érzékre vall, hasonló magasház ,,bokrok" a budai zöldövezet több pontján is előnyösek lennének (11. kép). Másként állunk a város belső területein emelt magasházakkal. Nem állítom, hogy ilyenek itt egyáltalán nem építhetők, bár az európai nagyvárosok központjaiban csak elvétve akad magasház. Legjobb példa erre Milánó, ahol egy sor remek toronyház létesült - mind a belvároson kívül. A városközpontban nincs egy sem. Budapest központjában eddig két magasház épült, a Szép utcai és a Horváth kerti. Mindkettő súlyos, s immár jóvátehetetlen tévedés. Létesí-