Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról
lésükkor nem gondoltak arra, hogyan fognak hatni a már meglevő városképi elemekkel, hangsúlyokkal egy nézetben. A Hungarotex-székház így a ferences templom tornyával, az egyik legszebb pesti toronnyal konkurál (12. kép). A másik a Krisztina térivel, sőt magával a Várheggyel. Ez a ház közel egy magas a heggyel, a szem szinte hidat képzel közéjük. De nemcsak ez a baj velük. A távoli hangsúlyos elemek elmosódott városszövetből törnek elő, nem metsződnek rá látványilag alacsonyabb környezetükre. (Még közeli nézetből is alig, hiszen a külső területek beépítése természetszerűleg sokkal lazább.) A Szép utcai és krisztinavárosi ház a legkülönbözőbb útvonalakon közelítve ugrik a járókelők szeme elé, a környező házak teteje fölé tornyosulva. Ez a torzóként jelentkező, meg nem tervezett, s meg sem tervezhetett nézet sehonnan sem szép. Nézzük csak meg a Hungarotexet a Városház utcából, a tetők felett, látványilag összeszabdaltan kibukkanni ! Ahhoz, hogy ezek a toronyházak jól hassanak, távlat kell. így nem metsz eléjük semmi, a háttér viszont ebből a nézetből úgyis eltörpül. Legjobb igazolása ennek éppen a Horváth kerti ház, mely a Gellérthegyről, a Tabán felől viszonylag elviselhető, de éppen nem az — előtér hiányában — a Vérmezőről, s legkevésbé a magas háttér előtt, a Mészáros utcából (13. kép). Csak sejtem, hogy Gio Ponti akkor sem építette volna meg zártsorúsan vagy meglevő beépítés közé ékelve a Pirelli-házat, ha történetesen engedélyt is kapott volna rá. Ez a fajta „felhőkarcoló"-építés New Yorkra, s a többi amerikai városra jellemző, azoknak éppen rendezetlen, kusza voltuk miatt - kölcsönöz is egy fajta érdekességet. Úgy vélem, nekünk inkább a milánói példát kell választanunk, mintsem az amerikait. A magasházak egy harmadik csoportja a városközpont és a külsőbb területek határán áll. Ide tudom sorolni a Budapest-szállót, a Márvány utcai Intransmas-székházat és a Műegyetem új épületét. Körülbelül azonos velük a helyzet, mint az előzőkkel. Ha látványilag önállóan tudnak élni, kellemesek lehetnek, különben nem. Ezért a Budapest-szálló — félretéve most egyedi építészeti értékelését - sok nézetből sokkal jobban hat, mint a másik kettő. A Bástyasétányról pl. egészen érdekesen osztja a Rókushegy és az Istenhegy közti völgyet, s távolságánál fogva is hasonló a hatása, mint a távolabbi hangsúlyoknak. A Márvány utcai ház viszont teljesen önkényes hangsúly egy városképileg hangsúlytalan helyen. Ki tudja, miért áll itt egy ekkora épület, mely ráadásul a környezetével sem harmonizál ? Mindez nem azt bizonyítja, hogy a város belső területein egyáltalán nem szabad magasházat építeni, magam is javasoltam pl. egyet az imént a Boráros tér környékére. De azt mindenesetre igazolni látszik, hogy minden egyes vertikális hangsúly telepítésekor nagyon alapos, nagyon körültekintő városképi vizsgálatot kell lefolytatni, s ezer kétségről kell előre bebizonyítani alaptalanságát (14. kép). S még jobb, ha az egész városra elkészül ez a vizsgálat, mely immár teljes koncepcióval jelöli ki, hol hiányoznak a hangsúlyok a városképből, s azt is, hol tilosak. Hasonló diszharmóniát okoznak a környezetüknél „egy fejjel" magasabb házak is. Ezek ugyan nem annyira hangsúlyosak, de a nézeti összemetsződések éppoly kellemetlenek. Sőt bizonyos tekin10. kép. A Pest látképét távolból keretező magasbázak nagy nyereségei a városképnek tétben talán még rosszabbak is. Ha egy toronyház kimagaslik a környezete fölé lehet a hatás jó, lehet rossz, mindenesetre jellegzetes. Ez a karakteresség hiányzik a tetők közül épphogy felágaskodó épületeknél. A meglevő beépítés fölött mégcsak nem is egy magas torzó jelentkezik, csak egy akkora csík vagy tömb, ami épp csak ahhoz elég, hogy az előtér kontúrjait elmossa, vizuális megjelenését elrontsa. Régi esztétikai szabály, hogy a kis eltérések sosem jók. A hasonló színek, a hasonló tömegek nagyon ritkán kellemesek egymás mellett. Az épületek nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy 1 méter eltérés a párkánymagasságban nem bántó, mivel a tömeg ettől még nem változik, az alacsony házak közül feltornyosuló magas is lehet jó (egyéb feltételek teljesítése mellett), de a régi négyemeletesek között a hatnak tűnő új kilencemeletes szinte biztosan rossz. Egy ilyen példát a Bem rakpart kapcsán már említettem. Ott legalább a látványi összemetsző3* 35