Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Mendele Ferenc: Hollókő műemléki védelme

362. kép. Hollókő 1782. évi térképe (Münosmejer mérése alapján) 163. kép. Hollókő L855. évi felmérése 364. kép. Hollókő—Ófalu központja (.Tárai Rudolf lék-étele, I960. MTI) Hollókő esetében az Illés-ágnak , hanem egy-egy családon belül több testvérnek is saját vára volt. A nemzetség várait — bár Hollókő már a XIII. századtól kezdődően szerepel okleveleinkben - csak a XIV. század elején ismerjük meg jobban, akkor, amikor szerepüket jórészt már be is töltötték. 1310-ben a hollókői vár urai Csák Máté oldalára álltak, ezért 1313-ban az ugyancsak Kacsics-nemzetséghez tartozó Széchenyi Tamás lublói várnagy (a későbbi erdélyi vajda) kapja meg ezt a várbirtokot is. Károly Róbert 1324. évi adományozó levele alapján Hollókő birtokbavétele 1327ben meg is történt. A meredek sziklakapun épült, szabálytalan alaprajzú vár a huszita háborúban is szerepel. (1442-ben Giskra cseh zsoldosvezér pártja itt egyezkedik Hont és Nógrád megye kéj)viselőivel.) 1454- ig Hollókő a Széchenyi-család birtoka. Ebben az évben Széchenyi László a várat és tartozékait 16 000 aranyforintért Lossonczy Albertnek, majd 1455- ben Somoskővel és annak Gömör megyei tartozékaival együtt Hollókőt két vejének, Guthy Országh Mihálynak és Lossonczy Albertnek elzálogosítja. A várat a XVI. század közepéig — a török foglalásig - e két család birtokolja. A XIV. század közepétől a hollókői vár jelentősége fokozatosan csökkent. Sorsa a megye többi, jelentősebb várainak függvénye volt, annak elletiére, hogy az előkerült reneszánsz kövek tanúsága szerint a XVI. század elején nagyobb átépítésére megerősítésére, a belső vár falainak jelentős felmagasítására - kerülhetett sor. 1552-ben — Drégely bevétele után a törökök ezt a különben jól védhető, három oldalról meredek sziklafallal körülvett várat is elfoglalták. (A hollókői vár hadászati jelentőségének csökkenését mutatja az is, hogy 1556—57-ben a várat csak 21 török katona tartotta megszállva.) 1593-ban — Fülek visszafoglalásának hatására a török Hollókő várát is harc nélkül feladta. Egy 1596. évi összeírás alkalmával a hollókői várat is megvizsgálták és megállapították, hogy a vár teteje hiányos, falai több helyen beomlottak, ezért az eredetileg kőből épült falakat legalább fával kell kiegészíteni. A vár megerősítéséről adatunk nincs, így érthető, hogy az 1600as évek elején, majd 1663-ban a vár újólag a török kezébe került, akiktől Sobiesky János lengyel király hadai szabadították fel (1683). A felszabadított vár lakatlan maradt, és 1711 után - királyi rendeletre — ezt az erődítményt is leromboltatják. (Ennek ellenére Hollókő ma a megye legépebben fennmaradt vára.) A várra vonatkozó említett adatok csak elvétve, és akkor is közvetett módon utalnak a várhegy alján húzódó községre (361. kép). Tekintettel arra, hogy Hollókő vára, kedvező fekvése és megerősítése ellenére sem volt, korszerű erődítmény, és jelentőségét a birtokviszályok méginkább csökkentették, a vár szinte semmi védelmet nem nyújtott a falunak. Ezzel magyarázható az, hogy bár — mint korábban már utaltunk rá Hollókő a Kacsics-