Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Tanulmányok - Kozák Éva: A nógrádsápi r.k. templom feltárása
267. kép. Ezüst hajtű (XVII. század eleje) A körítő faltól 115 cm-re, 210 cm mélyen, a fal alapozásának aljától még 95 cm-rel lejjebb, egy női csontvázat tártunk fel. Tájolása K-Ny-i irányú volt A feje alatt finom művű ezüst hajtűt találtunk (2(57. kép). A melléklet, a temetkezést a XVI. század végére, XVII. századelejére datálja. 34 A templomhajó utolsó harmadában megtaláltuk, a már adatainkban is szereplő két újkori, boltozatos téglakriptát. Az egyik K-Ny-i irányú, nyugatról csatlakozik hozzá egy É-D-i. A kriptákban levő koporsókon fémgömbökből rakták ki a halott nevét és születési, halálozási évszámát. Hasonló koporsé)t találtunk a diadalív alapozásától 45 cm-re. A feliraton ezállt „Baloghy Julianna, született 1790-ben, meghalt 1801-ben". A Baloghycsalád a vármegye legrégebbi birtokos családai közétartozott. Az 1726- 30-as összeírásban FelsőSáp birtokosaiként szerepeinek. 35 A templom északi részénél, a második támfal északnyugati oldalánál 175 cm mélyen osszáriumot találtunk, 236 x 130 cm-es nagyságú területen. A koponyákat közéjjen rakták össze, 33 darabot. A koponyák körül a lábszár- és karcsontokat helyezték el. A halottak maradványai körül koporsókat díszítő fémgombokat és koporsószögeket találtunk. A fémgömbök olyanok, mint a templombelsőben levő XVIII. századi koporsók díszítése. A templomban a barokk korban átépítések történtek, a használatban levő temető megtelt, a halottak csontjait közös sírba gyűjtötték össze. Kutatóárkunk metszetfalában jól látszik a beásás, mely fentről történt a legfelső szintről, ez is arra mutat, hogy az újkorban alakították ki a közös sírt. Az ásatásainkon szerzett régészeti megfigyelések, valamint annak a ténynek alapján, hogy a templom különállóan a falutól helyezkedik el, arra késztet minket, hogy röviden településtörténeti kérdéséket is érintsünk. A falu felett, északkeleten emelkedő Tatárka nevű szabályos domború domb, őskori tumulus, melyet lapos árok vesz körül. 36 A Somlyó-hegy nevű domb gerincén, a Tatárkától 500 méterre, szőlőforgatás közben leletekre bukkantak. Pat a y Pál kisebb leletmentő ásatást végzett itt, a lelőhelyet a vaskor elejére keltezte (pilinyi kultúra). 37 Templomunk nyugati homlokzata előtt feltárt vaskori szemétgödör anyaga őskori településre mutat. A sekrestyében folyó feltárási munkák során, egy vaskori csupor fülrészletét tártuk fel. Szórványosan kisebb töredékeket több helyen találtunk. A kutatások kezdetén feltételeztük, hogy esetleg a gótikus templomot megelőzően állhatott itt korábbi templom is. Erre vonatkozólag adatokat nem találtunk, de az Árpád-korban itt település volt. A kerítőfal déli részén, a cinterem falon belül, a faltól 70 em-re 270 em mélyen, Árpád-kori szemétgödörre akadtunk. A gödör átmérője 160 cm, mélysége 125 cm. A tetején egy nagyméretű malomkő volt, mely jól beleilleszkedett. A szemétgödörben XIII. századi kerámiaanyagot, fazék- és csuporrészleteket találtunk (268. kép). A templom legkülönbözőbb részénél ásott kutatóárkainkban mindenhonnan előkerült Árpádkori kerámia. A kerítőfal északi részén (11. számú árok) a XII. század végére, a XIII. század elejére tehető peremtöredéket falábunk, a vállrészen hullámvonal díszítéssel. Egy fazék peremtöredéke került elő ugyané korból, a nyugati homlokzat előtti részen. A kihajló perein alatt, a vállrészen hullámvonal és párhuzamos vonaldísz található. Ugyanitt Árpád-kori bográcsperemtöredéket találtunk. 38 Innen került elő a XII. század második feléből származó ezüstpénz. 39 A XIII. századi kerámiatöredékek nagy számban kerültek elő. Közülük egy fehér agyagból készített edény töredékét említenénk, melyen vörös festés nyomai találhatók kívülről. A kora XIII. század vége. 10 Fenékbélyeges edénytöredékek is előkerültek. A kerámiaanyagban a XIV XVI. századi anyag az egész ásatási területen szép számban található, a korábbi anyaggal keverten. A legjobb állapotban egy XV. századi vékonyfalú fazék jött elő, a kerítőfal mellől. Kívül vörös festés nyomai, száján zöld máz figyelhető meg." A templomtól nyugatra, a kerítőfalon kívül, a szántásban számos középkori kerámiatöredék