Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Éva: A nógrádsápi r.k. templom feltárása

található a felszínen. A falu határában 1957-ben Takács József éremleletekkel teli cserépedényt talált. A legkorábbi 1444 92-ből való, a. legkésőbbi 1585-ből. A leletben 32 db XVI. századi tallér és 2880 db ezüstpénz volt'- (269. kéj)). A régészeti megfigyeléseink alapján megállapíthatjuk, itt az Árpád-korban mái

1 település volt. A XIV XVI. század folyamán is a középkori falu itt terült el, a török uralom után a mai helyén újratelepült. A gyakorlatban általában az az általános, hogy az új településen új templom épül, és a régit temetőkápolnának használják. Itt a régi templom maradt használatban, a két falurészen egy-egy kápolna épült. A templomon a középkorban átépítések nem történtek. Az előzőekben már említettük, hogy 1787-ben ónálló káplánságot szerveztek Nógrádsápon. Ezt követően történtek a templomon kisebb építkezések. A déli bejáratot megszüntették, befalazását az 1788-as évszámú, gótikus kő jelezte. Ekkor került ki a kerítőfalba a másodlagosan, gótikus kövekből kialakított kapu. A nyugati bejárat elé egyszerű stílustalan előcsarnokot építettek, és a nyugati falba provinciális barokk ajtókeret került. A templom nyugati részébe minden alapozás nélkül helyezték be a karzatot, mely tömegével a hajó majdnem egyharmadát betöltötte, és a térhatást erősen rontotta. Ebben az időben kerülhetett a sekrestye északi falába a barokk ajtókeret. A déli hajón található ikerablakon kisebb átalakításokat végeztek. A szentély két ablakát befalazták, amikor a szentélyben az 1 798-as évszámú copf stílusú oltárt behelyezték. A cinteremfal a török pusztítás során erősen megrongálódott, a feljegyzések erre mutatnak. A fal 1746-ban épült fel. A XVIII. század végén alakították ki rajta a 14 stációt, és az úgynevezett ,,Alsó-Sápi" kaput. A templom Nógrád megye legszebb falusi templomai közé tartozik. A régészeti megfigyelések, a falkutatási adatok és elsősorban a stílusjegyek alapján a templom építésid a XIV. század végére, a XV. század elejére tehetjük. Ezt támasztja aki az igen érdekes, nyugati homlokzaton kialakított toronymegoldás is, melynek ha kevés analógiáját találtuk , ezek az elgondolások ebben az időben szerepelnek a templomépítési gyakorlatban. Kozák Eva 2(59. kép. Eremleletes edény (XVI. század) J E G Y Z E T E K Dezső: Magvarország történeti torában. I. 1890:106. ázmegye történeti névtára. Vác tdar : Magyarország egyházi i Héjén. Bp'., 1891:1 13. " A váci püspökség a tatárjáráskoi 1 Dr. Csőnk Hunyadia k 2 A Váci eg\ :! Ortvay Ti XIV. százai 1 Félec/yházy József Vác, 1943:15*5. 5 Csánki Dezső: i. m. 106, 120. A fő birtokosai elsősorban a váci püspök Ové volt Vác vára és városa, Nógrád vára é Verőcze város, Kalló, Csővár, Sáp. (Juta, K< olrtrajza 1915:50. Id leírása 1460-ban. helysége, :d, Szánté) és Berkenye. Tehát lényegében Nógrádsáp környéke egyházi birtok. '

(i Lásd 2. jegyzet, 150. ' Kammer er-—Velics: Magyarországi kincstári defterek. I. Bp., 1886:157. H Dr. Mezôxi Karolj/: A váci egyházmegye a török hódoltság idején. Kiskunfélegyháza, 1939:12, 49. A tanulmány Ieközli az „Információ" teljes latin nyelvű szövegét is. Kritikai feldolgozását Rajz Mihály készítette el: „Egyházmegyénk a török uralom végén." Vác, 1943. Vác egyházmegye múltjából II. A lieenriat u-