Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

à 1 291. kép. Győr. Martin Wittwer: a karmelita templom hosszmetszete és alaprajzi szelvénye (1714) 292. kép. Győr. Martin Wittwer: a karmelita templom hosszmetszete és alaprajzi szelvénye 1722-ből alaprajz és a győri eredeti, ill. a mai alaprajz teljesen azonos egymással. A linzi és a győri alaprajzok összevetése Martin Wittwer szerzőségéhez ellenpróbát szolgáltat (1. a 284, 286, 287, 289, 293. képeket). Wittwer 1714 és 1728 között állott kapcsolatban Győrrel. E közel másfél évtized alatt irányításával befejeződött a templom művészi berendezése. Az egységes kialakítású oltárok, bútorzat, orgona stb. bizonyságai annak a kompozíciós készségnek, amely mesterünk művészi törekvéseit illusztrálja. A „História Domus" szerint a fő- és mellékoltárok, az orgona, a szcSszék, a padok, a sekrestye berakott bútorzata és a rendház könyvtárberendezése „Athanasius testvér" tervei alapján készült el. Kivitelezője, a csehországi Münsterben született, karmelita kézműves „Domonkos testvér", világi nevén Franz Richter volt. 0 készítette a bécsi karmeliták egyik oltárát és Wittwer terve alapján a sümegi ferencesek templomának főoltárát is. A győri rendház könyvtárberendezésének kivitelében Tamás asztalos-fráter is segédkezett. A győri főoltáron a karmelita szentek: Ker. János. Szent Illés, Szent Eligius és Szent Adalbert szobrait szintén Franz Richter faragta (1. a 216. képet). Az oltárképek festője jól ismert név: Martino Altomonte.

63 A fülkébe helyezett négy mellékoltár képei: Nep. Szent János halála (1726), Szent János megdicsőülése, Avillai Szent Teréz szívsebzése (1728) és Szent József halála (1729). A főoltár Altomonte képét, amely Máriát mint Magyarország védasszonyát ábrázolta a lábainál Szent István és Szent Imre alakjával, a XIX. században kicserélték Johann Kastner bécsi festő Szeplőtelen fogantatás című képével.

64 Altomonte eredeti képe három részre szabdalva és csak részrészleteiben maradt meg a kolostorban. 1958-ban történt restaurálása, illetve az oltárkép rekonstruálása és a főoltárra való visszahelyezése során e festménnyel kapcsolatban vitatottá vált Altomonte szerzősége.

65 A nápolyi születésű Martino Altomonte 1720-ban a heiligenkreuzi cisztercita kolostorba vonult vissza, s így került kapcsolatba a ciszterciták támogatását élvező karmelitákkal.

66 Bizonyos, hogy Altomonte győri művei Wittwer kitűnő műérzékét is bizonyítják, és összefüggésben állanak azokkal a kapcsolatokkal, amelyeket - mint látni fogjuk a cisztercitákkal 1726-ban Zircen keresztül kiépített. Wittwer Győrben még más feladatot is kapott: megtervezte a háromkaréjos alaprajzi záródású temetőkápolnát a hozzá tartozó kálváriával és a kálvária stáció-kápolnácskáival együtt. A te-