Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz)

0 5m i i i i i i 293. kép. Győr. A volt karmelita templom alaprajza az 1 786. évi felvétel alapján raetőkápolna ovális oldalablakokkal, külső oszlopos pillértámokkal tagolt építménye fölé hagymakupolás héjazat és a szépen kialakított tornyon párnás hagymasisak díszeskedik. A hajót donga-, a szentélyt négy cikkelyre oszló kupolaboltozat fedi (1. 309—310. képet). Kozák Károly a temetőkápolnát Wittwer csehországi iskolázottságával hozza kapcsolatba és a ,,trinitász" épületszimbolikából magyarázza.

67 Itt említjük meg, hogy az 1730 körül épült győri ,,magyar ispita" templom homlokzatának, kapuzatának, a paszpartúszerűen kiemelt keretelései ill. a kapuszemöldök konzolokon álló ívelt megoldása Wittwer győri karmelita templomán, felsőausztriai, majd későbbi magyarországi művein is megtalálható. Éppen ezért, s nem alaptalan feltevéssel a győri ispita templomot is Wittwer művei közé sorolhatjuk {298. kép, vö. meg 294, 295, 315—317. képekkel). A győri szent Ignác templom homlokzatán is történtek ez időben változtatások. A mai toronysisakok építését 1726-ban fejezték be, ekkor kerülhettek a homlokzat szoborfülkéibe a jezsuiták pártfogóit ábrázoló szobrok is. Megfigyelésünk szerint a fülkéket ekkor Wittwer stílusára jellemző, egyhén kiemelt, ívelten csatlakozó, paszpartu-keretekkel díszítették. Martin Wittwer egyre gazdagodó oeuvre-jét a győri Szent Ignác templom homlokzatának áttervezésével is kiegészíthetjük. (300. kép. vö. még 294, 295, 315316. képekkel.) Adataink szerint Wittwer 1728 februárjában távozott Győrből, de győri tartózkodása alatt több magyarországi építkezésbe kapcsolódott be. A Győr közelében fekvő Győrszentmártonban a panonhalmi főapát megbízásából több házat épített.

68 A pannonhalmi bencés főmonostor számára is nagyszabású építkezéseket végez. A főmonostor északi és keleti szárnya a pompásan kialakított refectoriummal, vendégszárnya a palotával, a barokk harangtorony, a quadratura déli szárnyallak 18x96 méteres meghosszabbítása a társalgóval az ő tervei alapján épült.

60 Feltehetően az ő műve az 1720—24 között emelt pannonhalmi Boldogasszony templom, a bencés szerzetesek temetkező helye, amelyet — éppen úgy, mint a kolostor legtöbb általa épített részét — teljesen átalakították.

70 Bőséges adatok állanak rendelkezésünkre arról is, hogy mesterünk a zirci ciszterciták számára dolgozott. Regnard Gergely zirci apát 1726-ban a monostor terveiért Athanasius karmelita testvérnek 50 Ft-ot fizet.

71 A következő évben megindulnak az alapozási munkák, amelyeket bécsi kőművesmesterek végeznek, de a falak felhúzásánál már budai mesterek dolgoznak egy Keger Mátyás nevű budai kőművesmester vezetése mellett. Ez a Keger azonos Kayr Mátyás kőművesmesterrel, aki 1689-ben született, és a Linz melletti St. Florian-ból származott Budára, s itt 1723-tól a város építőmestere lett.

72 A ciszterciták tehát Wittwer terveinek kivitelezésével egy St. Florian-i mestert bíztak meg, aki csak 1719-ben lett budai polgárrá, s akit Wittwer talán még az 1710 körül folyó linzi karmelita építkezések idejéből ismert. Kayr Mátyás 1726— 1732 között dolgozott a zirci rendházon. Míg a monostor tervezője és kivitelezője ismert, az 1732—1750-ig elhúzódó templomépítés elég bőséges iratanyagában a mesterekre nem található utalás. A templom alkotójának megközelítésére vagy elfogadhatjuk az általános gyakorlatot, amelyet a győri karmelita építkezés is jólpéldáz, hogy a korábban megkezdett rendház és a későbben emelt templom tervezője egy s ugyanaz a személy, s akkor a zirci templom tervező mesterét is Witt werben láthatjuk. Vagy hivatkozhatunk a prágai Szent József-templom ismertetett építéstörténetére is, ahol a túl hosszan elhúzódó építkezés miatt a kolostor és a templom két különböző tervező személye között oszlik meg. Közelebb kerülünk a tervező személyéhez, ha magát a zirci művet vizsgálva, annak stíluseredetét keressük. Megfigyelésünk szerint a zirci cisztercita apátság temploma szoros alaprajzi, téraikotási és homlokzati rokonságot mutat a dunai barokk építőiskola egy jelentős alkotásával: Spital am Pyhrn apátsági templomával (302—303. kéj)). A két alaprajzot összevetve szembetűnik a tor-