Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Pamer Nóra: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai (1963-1966)

oldalán a XV. sz.-ból származó freskómaradványok tűntek elő. A templom középkori nívója a mainál magasabban feküdt. A Ny-i és D-i oldalon gótikus ajtókeretű bejáratokat bontottak ki, és a kórus elbontásából is több nyíláskeret töredék került elő. A templom körüli temetőbe a középkor óta temetkeznek. A temetőt kőfal övezi. (Kozák Éva OMF 1965.) Pásztó, ciszterci apátság (Nógrád m.). A mostani barokk kolostoréjjület É-i oldala előtt a középkori ciszterci apátság templomának két félköríves szentélyét és egy egyenes záródású főszentélyt tárt fel az ásatás. Az előkerült leletanyag alapján tisztázódott, hogy a XII. sz. végén egy korábbi templomra épült a ciszterci apátság temploma. Ny-i falát a későbbi építkezés és bontások teljesen megsemmisítették. (Valter Ilona OMF 1965—66.) Salföld, Páloskolostorrom (Veszprém m.). A kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó ásatás 1963-ban befejeződött, mikor is tisztázódott az ÉK-i és K-i cellasor alaprajza, és a román periódushoz tartozó szentély maradványait is feltárták. (Sági Károly, 1963.) Sárospatak, r. k. templom (Borsod m.). A ma is álló gótikus templom belsejében végzett ásatás megállapította, hogy a XIV. sz.-ban a templom háromhajós, bazilikális elrendezésű volt, poligonális főszentéllyel és egyenes záródású oldalhajókkal. A XV. sz. folyamán a templomot csarnoktemplommá alakítják, és előcsarnokkal látják el, majd a XVI. sz.-ban, amikor a városfalakat is felépítik, a templomot is belekapcsolják a védőrendszerbe. A templomban számos kripta került felszínre. (Molnár Vera, 1964—65.) Sárospatak, vár (Borsod m.). 1963-ban az ásatás a Perényi-loggia, a Vöröstorony és a XVII. sz.-i Lorántffy-szárny közötti szakaszon folyt. Megállapítottuk, hogy az udvar eredetileg minden oldalról zárt volt, s a Perényi-loggiáig támfal húzódott, mely a magasabb szintű udvart elkülönítette. 1964-ben az olaszbástya faltöltésének korát tisztázta az ásatás, mely szerint a legkorábbi réteg a XV. sz. végéről származik, mely a XVI— XVII. sz.-i bástyának volt a járószintje. A későbbi feltöltésre a XVIII. sz.-i feltöltés miatt volt szükség. Az utolsó feltöltés a XIX. sz.-ban átalakítással kapcsolatos. (Kovalovszkv Júlia, 1963, Molnár Vera 1964.) Siklós, vár (Baranya m.). Az 1953 óta folyó műemléki helyreállítás 1965 és 1966 évi feltárási munkái a hiteles középkori szintek megállapítására törekedtek. A falszorosok középkori járószintre süllyesztése folyamán sok Árpád-kori cserépanyag került elő, melyek a palota D-i részének románkori építését bizonyítják, és ezt a D-i palotaszárny 2>incéjéban végzett kutatás is alátámasztotta. A nagyméretű tereprendezés és a D-i homlokzat falkutatásából sok gótikus és reneszánsz faragott kő került elő. (Czeglédy Ilona OMF 1965, 1966.) Simontornya, vár (Fejér m.). Az 1960-ban elkezdett feltárás folytatásaképpen 1964—65-ben felszínre kerültek a palotaépület egykori folyosó árkádpilléreinek maradványai, míg a belső falkutatás a reneszánszban átalakított palota régebbi gótikus kiképzésére vetett fényt. A vár belső területének K-i oldalán, az udvaron és a Ny-i oldalon végzett feltárás egyben az ásatás befejezését jelentette 1966-ban, nagyméretű szintsüllyesztéssel egybekötve. (Lócsy Erzsébet, 1964, 65, 66.) Sopron, római városfal (Győr—Sopron m.). A több év óta folyó városfalkutatás keretén belül 1963, 1964, 1965^ és 1966 években a következő helyeken folyt régészeti feltárás: az Orsolya-téri iskola kertjében, ahol a déli városkapu maradványai kerültek felszínre; Lenin körút 104, itt a római városfal egy hosszabb maradványát tárták fel patkó alaprajzú toronnyal; továbbá a Szt. György utca 7, 13, 15, 19 sz. telken városfalmaradványt 3 patkóalakú toronnyal. lígyikük alatt kitörő kapu van, fölötte a vörössáncot átvágó átjáró. A városfal szintje alatt visszabontott kora császárkori épületmaradványok húzódnak. A Lenin körúton a városfal külső oldalán késő császárkori sírok és népvándorláskori fakonstrukcióra következtethető temetőkápolna maradványa került felszínre; az ún. Tábornokház kertjében az É-i városfal egy toronnyal ellátott részét tárták fel; az F]lőkapu helyén a tűztorony alatt római úttest és az É-i városkapu látott napvilágot. (Póczy Klára 1963— 1966-ig, munkatársa 1966-ban Czeglédv Ilona OMF.) Sopron, Városház utca 1 (Győr—Sopron m.) sz. alatt feltárták a római capitoliumi szentély D-i bejáratát; a leletek közül számottevő a feliratos szoborbázis és oszloptöredék, továbbá több oltárkő. A feltárás után a szentélyt visszatemették (Póczy Klára és munkatársa, Czeglédy Ilona OMF 1966.) Sopron, Lenin körút 7. sz. (Győr—Sopron m.) alatt az ún. Rejpál-ház pincéjében előkerült egy későrómai I. sz.-i épület padlósfűtéssel és egy későrómai sírépítmény fala. A pincének magának gótikus alapfalai vannak. (Czeglédy Ilona OMF 1966.) Sopron, középkori városfal-kutatás (Győr—Sopron m.). A feltárások 1959-től folynak. 1963-ban a Szentgyörgy utca 15—19 szakaszon az alsó falszoros feltárása és a külső harmadik városfal kibontása történt meg. 1964-ben a Lenin körúti nagyrondellát tárták fel, és a Szentgyörgy utca 9 sz. alatti ház kertjében a felső falszoros kutatására, majd az alsó falszoros és a várárok feltárására került sor. 1965-ben a Szentgyörgy utca 5 és 9 sz. ház kertjében, a felső falszorosban mintegy 40 m hosszú szakaszon feltárták a belső városfal maradványát, és megállapították a középső városfalon az építési korszakokat. A város Ny-i oldalán először a Templom utca 14 sz. alatt történt feltárás a középkori falrendszer kutatására. Az újkori házak tűzfala alatt a középkori városfal 20 m hosszú szakaszát tárták fel. 1966-ban az Fllőkapu, a várostorony É-i és Ny-i oldalán a torony elé épített külső védmű, középkori külső kapunak a falait, valamint a későrómai kort követő egyik korszak városfalát tárták fel. (Holl Imre, 1963— 1966-ig.) Sümeg, vár (Veszprém m.). Az 1957 óta folyó