Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Pamer Nóra: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai (1963-1966)

ásatás befejezéséhez szükséges régészeti kutatás a K-i és Ny-i falszoros feltárása volt, mely által felszínre került az egykor szabadon álló palota vége a falszorosban. (Kozák Károly OMF 1963.) Szamostatár falva, ref. templom (Szabolcs m.). A régészeti kutatás megállapította a belső' és külső középkori szinteket, tisztázta a templom eredeti XIII. sz.-i alaprajzát, és feltárta a temetőt körítő fal maradványait. (Czeglédy Ilona OMF 1964.) Szigliget, vár (Veszprém m.). Csak a konzerválási munkákhoz szükséges kisebbméretű feltárás folyt a vár területén, melynek során megállapítható, hogy a felsővár K-i oldalán hosszú keskeny várudvar húzódott. A várudvarba vezető kaputorony is felszínre került a felvonóhíd perselyköveivel. A Ny-i várfal mellett egy kisebb toronyszerű épület áll, s ennek két oldalán egy-egy hosszú keskenv épület maradván v. (Kozák Károly, 1966.) Tata, vár (Komárom m.). A több évre ütemezett teljes feltárást a vár ENy-i szárnyán kezdték meg. Kiszabadították a külső támpilléres falakat, és feltárták a középkori kápolna apszisát és a kaputorony egy részét. A második munkaütemben bebejezték az E-i szárny és a vár D-i szárnyának feltárását. A rondella nívóját süllyesztették, és megkezdték a Ny-i várárok feltárását. A munka még folyamatban van. (Szatmári Sarolta 1965—1966.) Váraszó, temetőkápolna (Heves m.). Az ásatás tisztázta a XVIII. sz-ban bővített román kori kápolna középkori szintjeit és alaprajzát, és a bővítés elbontásából a templomhoz tartozó román kori faragott köveket tárt fel. A templomot körülvevő temető a sírok pénzleletei alapján a XIV. sz—tói a XVI. sz.-ig határozható meg. A temetőt kőfal köríti. (Kovács Béla, 1964.) Várpalota, vár (Veszprém m.). A több év óta folyó feltárási munkák 1963—1964-ben az udvarrész E-i oldalán levő összekötő szárnyat tisztázták. A bontási munkák során kéthajós terem került elő a Ny-i szárnyban. 1966-ban a falkutatás XIV. századvégi palotát tárt fel a K-i és D-i szárny falaiban (kápolna, sekrestye, sgraffito és figurális falfestmények, világi freskókkal díszített ülőfülke, ötös ablakcsojíorttal megvilágított díszterem). A kutatások alapján tisztázódott a vár építéstörténete: a jelenlegi négytornyos vár a XV. sz. közepén épült, és a XVI. sz. közepéig még két építéstörténeti korszak különböztethető meg. A falkutatás a négytornyos várat megelőző XIV. századvégi palotát tárta fel. (Eri István, 1963, 1964, Gergelyffy András OMF 1964, 1966.) Velemér, r. k. templom (Vas m.). A XIII. sz. végén épült egyhajós, nyugati tornyos, poligonális szentélyű templomban a kisebb méretű régészeti kutatás fő célja az eredeti járószintek megállapítása volt. (Kozák Éva OMF 1966.) Vértesszentkereszt, bencés apátság (Komárom m.)_ A templom belső teljes feltárása és az eredeti járószintre való süllyesztése megtörtént. A Ny-i bejárathoz a XIV. században előcsarnok épült, melyet a XV. sz.-ban kissé átalakítanak. Az előcsarnokot és a templomot márvány padozat burkolta. Ásatás folyt a kolostor területén is, mely a kolostor épületének DK-i és DNy-i sarkát, továbbá a kolostorkerengő folyosóját tárta fel. A templom Ny-i és D-i oldalán a külső középkori járószint már tisztázódott. A feltárások még folvnak. (Kozák Éva OMF, 1964, 1965.) Visegrád, alsó vár (Pest m.). A belsővár már a középkorban beépített területének feltárása eredményeképpen megállapítható, hogy a terület már a XIII. században lakott volt, de különösen a török időkben (XVI—XVII. sz.) települ be sűrűn. Az épületmaradványok a település mezőváros jellegére utalnak, ezt a feltárt gabonavermek is alátámasztják (1964). A fellegvárban folyó ásatások a K-i kaputoronyhoz csatlakozó külső falszoros egy szakaszát tárták fel, s a középső falszorosban az ötszögű ún. koronatorony melletti emésztőírödröt a csatornával (1965). Feltárás folyt még a Salamontorony közvetlen környékének Duna felé eső szakaszán, ahol előkerült egy XVI. századi út, és tisztázódott az ottani falmaradványok rendeltetése. (Héjj Miklós és Szőke Mátyás, 1966.) Vörösberény, ref. templom (Veszprém m.). Ásatás tisztázta a kis középkori templom építési korszakait és középkori szintjeit. A feltárással együttes falkutatás segítségével megállapítható: 2 román, 1 gótikus és 2 barokk építési korszak. A második román korszakban a templomot bővítik, és két szentélyt alakítanak ki egymás mellett. Ilyen formában áll fenn a templom az utolsó barokk átépítésig, mikor is csehsüveg boltozattal látják el, és megszüntetik a szentélyt a diadalívvel együtt, ami által egy kis csarnoktemplomot nyernek. A torony a gótikus korszakból származik. (Pamer Nóra OMF, 1966.) Zalaszentmihályfa r.k. templom (Zala m.). A templom alaprajzi elrendezése, ikerablakokkal ellátott zömök tornya és kőfaragásos Ny-i kapuja XIII. századi építkezésre utal. Az ásatás tisztázta a belső szinteket, és feltárta a korábbi félköríves szentélyt. A kerítőfal nyomait is megtalálták. (Valter Ilona OMF 1966.) Pamer Nóra