Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Szakál Ernő: A visegrádi Anjou-kori királyi palota gótikus kútházának rekonstrukciója

262. kép. A kútház kőfaragó és elhelyező jelei EL HELYEZŐ JELEK (I. a 202. képet) I. sz. A kútház lépcsőrétegében az A2, A7, A8, A15, A16 jelű köveken a nyolcszög azon két belső cikkelyének köveit jelöli, melyek más cikkelybe afaragási méretkülönbségek miatt nem helyezhetők el. A jelek magassága 9 cm. 2. sz. Az II és 12 felső hézagjában, 3. sz. Az 12 és 13 felső hézagjában, 4. sz. Az 13 és 14 felső hézagjában, 5. sz. Az 15 felső hézajában, 6. sz. Az 15 és 16 felső hézagjában, 7. sz. A KI és K2 felső hézagjában, 8. sz. A K.2 felső hézagjában 9 sz. A K4 felső hézagjában, 10. sz. A K4 és K5 felső hézagjában, II. sz. A K5 és K6 felső hézagjában. A 2—11 számú elhelyezőjeleket két kőrétegben, az ,,I" és ,,K" felső síkján (1. 248. képet) hézagfelületen találjuk, mégpedig mindig úgy, hogy a függőleges kőosztástól jobbra és balra az azonos jel mutatja a kövek összetartozását. B két réteg minden méretében teljesen egyforma. A különbözőség csak a függőleges hézagok, a kőosztás elosztásában van, amire az elhelyező jelek tanúsága szerint nagy súlyt vetettek azért, hogy függőleges hézagok egymásra ne kerülhessenek. így itt az elhelyező jelek egy megállapítható gyakorlati sze263. kép. A kőfaragó jelek szerkesztése repet töltöttek be. A KŰTHAZ KÖZÉPKOR] SZERKESZTÉSI MÓDSZERE A régi kőfaragómesterség műhelygyakorlata és a tervezés középkori formái a gótika építészeti alkotásainak létrejöttében együttesen döntő szerepet vittek. A tervezés és kivitelezés a művészi elképzelés megvalósításához vezető út volt, irány a beavatottaknak, titok a kívülállóknak. A visegrádi kútház munkáival kapcsolatos ez irányú kutatásainkban azt kerestük, vajon milyen módszer segítségével rajzolta, véste, építette 7. sz. A kútház középpillérén a K5 jelű kövön. Mérete 4 cm. Ha a jeleket a kvadratúrához, a négykaréjhoz, vagy triangulatúrához, háromkaréjhoz tartozás szempontjából vizsgáljuk, úgy az utóbbi érintőkörös változata mellett kell döntenünk, mert mind az 1. számú jel, mind a 3. számú jel határozottan három egymást érintő körre utal (263. kép). Három egymást érintő kör alapsémájára a strasbourgi és a prágai kőfaragó jelek között is találhatunk példát. A 3. számú jelhez közelállót Visegrádon egy falpilléren, hasonló jelet pedig mind Strasbourgban, mind Ulmban találunk. A 6. számmal rokon jel van ugyancsak Visegrádon, az alsó díszudvar egyik támpillérkváderén. Az 5. számú jelhez nagyon hasonló van az ulmi jelek között, míg a 4-es jelet a budai anyagban egy szórványkövön is felfedezhetjük.