Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

azokból nemcsak alaprajzát rekonstruálhattuk, hanem az építőanyag- és habarcsvizsgálat, valamint a részletes régészeti megfigyelések alapján további építési periódusok megállapításával sikerült finomítanunk az épület történetét. Megfigyeléseink alapján vált ismertté, hogy a faragottkő-kváderekből épített templomba később építették bele a kegyúri karzatot, és annak megépítésekor nyugati homlokzata elé két támpillért emeltek. A kegyúri karzatok falusi templomainkban a XII. század második felétől a XIII. század közéjééig épülnek.

22 Ha a verebélyi román templomba utólagos beépítés a karzat, akkor a templomnak valószínűleg a XII. században vagy annál is előbb kellett épülnie. Az ásatás nyomán készített alaprajzi rekonstrukció vizsgálata is azt bizonyítja: a hajóval majdnem azonos szélességű apszis, amely a diadalív szentély felőli oldalára szerkesztett szabályos félkör, éppúgy korai eredetre vall, mint a hajó belső terének arányai.

23 A fenti meggondolások alapján a verebélyi első templomról talán túlzás nélkül vélhetjük, hogy a XII. század első felében építették. A már idézett 133l-es oklevél szerint a templom kegyurai a XII. század elején is a Verebiek voltak. Ismeretlen őseik között kell keresnünk a templom építtetőjét. A feltárt akvprajzból hasonló alaprajzú, meglevő román falusi templomok alapján nem nehéz rekonstruálnunk az első verebélyi temp lomot. Első periódusában egyhajós, íves szentélyű, egyszerű nyeregtetővel fedett épület, amelynek valószínűleg csak a szentélye boltozott, hajója síkmennyezetes vagy nyitott fedélszékű volt. Afaragottkő-kváderekből épített templomnak nyugati oldalán lehetett a bejárata, amely az ásatásból előkerült pár faragottkőtöredék tanúsága szerint bélletes kapu volt, déli oldalán pedig három kis résablaka, ahogy ezt XII—XIII. századi falusi templomainkon általában látjuk. Ugyanilyen résablakok lehettek a szentélyen is, egy a keleti oldalon, egy pedig a délkeletin. Második periódusában, amikor a két pilléren nyugvó, háromívű kegyúri karzatot beleépítették a templomba, feltevésünk szerint tornyot is építettek a karzat fölé, másképpen nem valószínű, hogy két támpillérrel kellett volna a nyugati homlokfalat megerősíteni. Az okleveles adatok szerint már a XIII. század elején búcsújáróhely volt ez a templom. A verebélyi első templom hazai kisméretű falusi templomaink egyik korai példája. Alaprajzában és rekonstruálható felépítményében jellemző képviselője annak az Árpád-kori, Magyarországon mindenütt megtalálható XII—XIII. századi templomtípusnak, amelyből a Dunántúltól Erdélyig számtalan maradt fenn napjainkig.

24 Az első verebélyi templomot a tatárjárás jjusztíthatta el. Ezt látszik bizonyítani nyugati fala helyére a templom kváderköveiből épített sírgödör és az abban talált 3 sérült koponya és a román templom kapujának néhány faragott köve, amelyek ugyanebben a sírban voltak.

25 De ezt bizonyítja az ásatás és a falkutatás eredményeiből levonható következtetés is: a kisméretű román templom nyugati homlokfalát és karzatát lebontva 32. kép. A verebélyi templom építési periódusai 1. a román templom, 2. a koragótikus templom, a XIV. század elején bővitett templom 4, a Verebi Péter által 1380—1400 között építtetett templom