Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Koppány Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom

25. kép. A nyugati homlokzat a falkutatás megkezdése előtt bontása után mindenütt megtaláltuk az ablakok alsó rézsűjét és azon az osztósudár indítását, sőt a keleti falon ép mérművű gótikus ablakot bontottunk ki. A főszentély barokk ablakai alatt a kutatás előtt is látszottak a hiányos vakolatból a gótikus ablakok könyöklői (26, 27. kép), a padlástérben pedig megvoltak az ablakok felső, csúcsíves záradékai 28. kép). A rekonstrukció érdekében alul-felül rábontottunk az elfalazásokra. Ezzel megállapíthattuk az egykori ablakméreteket, a három ablak közül a keletiben talált maradványokból pedig már a falkutatás közben ki tudtuk szerkeszteni annak mérművét. A déli mellékszentélyhez hasonló mérműves ablakot találtunk az északin is, ennek azonban töredékes, bár kiszerkeszthető volt a kőrácsa. Az északi oldalhajó falainak kutatásából megtudtuk, hogy az ott látható két, kisméretű csúcsíves ablak nem középkori, hanem talán a XIX. században törték őket. 2. A templom belsejében először a három hajó közötti pillérekről vertük le a vakolatot. A vakolatleverés nyomán megállapítottuk, hogy a pillérek és a közöttük levő csúcsíves boltövek faragott kőből készültek, középkoriak, csupán a felettük induló boltozatok újkoriak. A templombelső nyugati végében levő kórus két csehsüveg boltozata közül az egyik barokk volt, a másikat azonban Lux Kálmán építette 1916ban. A kórus alatti dongaboltozatos folyosóról sikerült kiderítenünk, hogy az a mai templom előtti koragót templom karzata volt, megtaláltuk a rá felvezető csigalépcső elfalazott ajtaját, sőt az újkori kóruslépcső szétbontásakor töredékesen magát a csigalépcsőt is. A kutatás során lebontottuk a kórus újabb boltozatszakaszait, hogy ezáltal teljesen kinyithassuk az eredeti csigalépcsőt. A kutatás közben nagy foltokban találtuk meg a középkori, fehérre meszelt vakolást. Ezeket az egész templombelsőben mindenütt megtaláltuk, sok helyen XVII—XVII1. századi bekarcolásokkal. Az utóbbiakból különösen sokat találtunk a sekrestyében. Itt az újkori alól szinte érintetlenül került elő a középkori vakolat. Déli falában két faliszekrény fülkéjét bontottuk ki. Északi falán, amely a koragótikus templom külső homlokfala volt, a mai sekrestyeajtó felett bekarcolt napórát, e felett pedig a korai templom egy elfalazott ablakának könyöklőjét találtuk. A másik ilyen ablak a padlástérben, félig elfalazva található. A sekrestye boltozatindításainál letisztítottuk a meszelést, de ennél több eredményt a falkutatással nem sikerült elérnünk (29. kép). így is megállapíthattuk a helyiség boltozásának módját és formáját.